Új korszak kezdődött a koragyermekkori jólét területén
Dr. Kereki Judit ünnepi beszédében elhangzottak szerint a jelenlegi kormányzati struktúrában először történt meg, hogy egy oktatási minisztérium nevében is megjelenik a „gyermek” szó.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jött létre: a koragyermekkori jólétért, a közoktatásért, a felsőoktatásért, valamint a szakképzésért és a felnőttkori tanulásért felelős államtitkárság.
A koragyermekkori jólétért felelős államtitkárság létrejötte ezzel önálló szakpolitikai fókuszt ad annak az életszakasznak, amely – ahogy az államtitkár fogalmazott – az ember életének talán legmeghatározóbb időszaka.
Koragyermekkorban leggyorsabb fejlődés, az emberi élet legmeghatározóbb szakasza
– A koragyermekkor a legfontosabb életkor az ember életében, azt gondolom, a legmeghatározóbb – fogalmazott Dr. Kereki Judit.
Mint mondta, ebben az időszakban a leggyorsabb a fejlődés, ugyanakkor ekkor a legsérülékenyebbek is a gyermekek. Ezért különösen fontos, hogy biztonságos, támogató környezet vegye körül őket, és megfelelő mennyiségű, illetve minőségű ingerekhez jussanak.
A bölcsődék és az óvodák azok az intézmények, amelyekbe a gyermekek elsőként lépnek be közösségi térként. Itt nyílik ki számukra a világ, itt kezdenek el nagyobb közösségben kapcsolatokat kialakítani, tapasztalatokat szerezni és felfedezni saját képességeiket.
„Minden gyermek egyedi csoda”
Az államtitkár szerint a jó óvodai nevelés egyik legfontosabb feltétele, hogy a szakemberek észrevegyék a gyermekek közötti különbségeket, és felismerjék: minden gyermek egyedi személyiség, saját erősségekkel, képességekkel és esetleges nehézségekkel.
Ehhez kell igazítani a pedagógiai és nevelési módszereket is. Olyan elfogadó és támogató légkört kell teremteni, amelyben a gyermek biztonságban érzi magát, és amelynek tapasztalatát későbbi életszakaszaiba is továbbviheti.
Kilencfős szakmai csapat dolgozik az óvodákért
Az államtitkár arról számolt be: az új minisztériumi struktúra egyik kézzelfogható változása, hogy az óvodai terület is jóval nagyobb szakmai figyelmet kap.
Dr. Kereki Judit elmondta: korábban a minisztériumban mindössze egy ember foglalkozott az óvodai ügyekkel, mostanra azonban egy kilencfős szakmai csapatot sikerült létrehozni.
A cél, hogy a bölcsődék, óvodák és pedagógiai szakszolgálatok előtt álló szakmai kérdésekre megfelelő szakmai háttérrel, rendszerszinten és az érintettek bevonásával szülessenek válaszok.
Elkészült az új Óvodai nevelés országos alapprogramjának első változata
Az ünnepség egyik legfontosabb államtitkári bejelentése szerint már elkészült az Óvodai nevelés országos alapprogramjának első változata.
A dokumentumot a következő időszakban szakmai körökben vitatják meg. Az ország különböző területeiről érkező szakembereket is bevonják az egyeztetésbe, hogy véleményükkel és tapasztalataikkal segítsék a tervezet véglegesítését.
Dr. Kereki Judit elmondta: a tervek szerint októberben a nyilvánosság számára is megnyitják a véleményezés lehetőségét, így bárki javaslatot tehet, illetve kritikát is megfogalmazhat a dokumentummal kapcsolatban.
A beérkező észrevételek feldolgozása után pedig reményeik szerint 2027. januárjában már az új, korszerű szemléletű alapprogram jelenhet meg kormányhatározatban.
Rugalmasabbá válhat az iskolakezdés
Az államtitkár másik fontos bejelentése a rugalmas iskolakezdés terve volt.
A készülő szabályozás lényege, hogy az iskolaérettségről szóló döntésben ismét nagyobb szerepet kaphasson az óvodapedagógus és a szülő.
Dr. Kereki Judit hangsúlyozta: az óvodapedagógusok sokéves tanulása, szakmai tudása és a gyermekek mindennapi megfigyeléséből fakadó tapasztalata olyan érték, amelyre az iskolakezdés időpontjának meghatározásakor is érdemes és kell támaszkodni.
A tervek szerint az új szabályozás akár már októberben hatályba léphet.
„Minden gyerek egy egyedi csoda”
Az államtitkár beszédében külön hangsúlyt kapott az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítő szakemberek szerepe.
Mint mondta, a gyermekek különbözőségének felismerése alapvető része a jó óvodai nevelésnek. A szakembereknek azt kell látniuk, hogy „minden gerek egy egyedi csoda”, és ehhez kell igazítaniuk pedagógiai, nevelési módszereiket.
A cél olyan elfogadó, megértő és támogató légkör megteremtése, amelyben a gyermek biztonságban érezheti magát, és ezt a biztonságélményt későbbi életszakaszaiba is magával viheti.
„Az értéket nem a falak és a belső terek adják”
Dr. Kereki Judit a kalocsai intézményről személyes benyomásait is megosztotta. Elmondta, hogy lenyűgözte az épület szépsége, a korszerű belső terek és az a környezet, amelyet a gyermekek számára kialakítottak.
Ugyanakkor hozzátette: egy intézmény igazi értékét nem önmagában az épület adja.
„Az értéket nem a falak és a belső terek adják, hanem azok az emberek, akik élettel telítik meg az intézményt” – fogalmazott.
A Lurkó Palotát olyan élettel teli helyszínnek nevezte, ahol a gyermekek biztonságban vannak, és megkapják mindazt a figyelmet, támogatást, szakértelmet és elkötelezettséget, amelyre fejlődésükhöz szükségük van.
A 150 gyermek befogadására alkalmas intézmény így nem pusztán egy korszerű óvoda: a gyermekek biztonságos fejlődésének, kibontakozásának és boldogságának új kalocsai otthona.
Dr. Kereki Judit beszédét azzal zárta: azt kívánom, hogy a Lurkópalota még hosszú évtizedeken át a gyermekek fejlődésének és boldogságának helyszíne legyen.
Több mint két évtized a gyermekek fejlődésének szolgálatában
Dr. Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus, PhD fokozatú kutató, egyetemi docens, aki több mint húsz éve foglalkozik a koragyermekkori intervenció kérdéskörével – vagyis azzal, hogy a gyermekek fejlődésében jelentkező eltéréseket és nehézségeket minél korábban felismerjék, és a gyermekek, valamint családjaik időben megkapják a szükséges segítséget, fejlesztést és támogatást.
Szakmai pályája során kiemelten foglalkozott a korai ellátórendszer fejlesztésének lehetőségeivel. Kutatóként, egyetemi oktatóként, hazai és uniós projektek szakmai vezetőjeként, valamint számos publikáció és módszertani anyag szerzőjeként vált a terület egyik meghatározó szakemberévé.
Munkássága nem csupán tudományos szempontból jelentős: a gyermekek korai fejlődését támogató szakmai rendszer gyakorlati fejlesztésében is meghatározó szerepet vállalt. Módszertani anyagai az óvodapedagógusok és a szakemberek új generációi számára is fontos támpontot jelentenek.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint rendszerszintű gondolkodása és gyakorlati tapasztalata különleges szakmai értéket képvisel: pontosan azt a szemléletet, amelyre a koragyermekkori jólét önálló szakpolitikai területként való megerősítéséhez szükség van.
