A megnyitó zenei felütését a Dunamenti Tárogató Egylet zenészei adták, akik a tárlat bemutatása közben még egyszer visszatértek hangszereikkel.
Romsics Imre, a múzeum igazgatója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy 2026 több szempontból is jubileumi esztendő: a mohácsi csata 500., az 1956-os forradalom 70. évfordulója mellett a múzeum immár 25. alkalommal kapcsolódik a Kulturális Örökség Napjaihoz.
Dr. Bagó Zoltán polgármester az adott kor történelmi idővonalát nagy lépésekkel bejárva egy képzeletbeli időgépet állított a közönség elé. Arról beszélt, érdekes lenne mai szemmel visszatekinteni a mohácsi csata korára, és megismerni azt a világot, amelyben Tomori Pál élt. A polgármester a hadvezér - érsek kettős, katonai és egyházi életútjára, életének tragikus fordulópontjaira is kitért. Egyben gratulált a kiállítás létrehozásában közreműködő szakembereknek.
Dr. Farkas Csaba történész, múzeológus, a kiskunfélegyházai Kiskun Múzeum munkatársa tárlatmegnyitó előadásában Tomori Pál életútját és Kalocsa török kori történetét, a mohácsi csata előzményeit, fontosabb állomásait történeti kontextusba helyezve, szakmai igényességgel idézte fel.
A kor kalocsai és kalocsai sárközi vonatkozásait bemutató előadásában - dr. Bagó Zoltánhoz hasonlóan – azt hangsúlyozta: a kalocsai érsek alakjában egyszerre jelent meg az egyházi főméltóság és a katona, aki a déli végvárrendszer védelmében, majd a mohácsi csatában is meghatározó szerepet játszott.
A történeti háttér bemutatása azonban csak felvezetése volt annak, amiért a közönség valójában érkezett: a korszak tárgyi emlékeit saját szemével is láthassa.
A kiállítást annak összeállítója, Lantos Andrea régész, főmuzeológus mutatta be.
Mint elmondta, a tárlat összeállításakor tudatosan nem a történelmi események elbeszélésére helyezte a hangsúlyt. A korszakot a tárgyakon keresztül szerette volna közelebb hozni a látogatókhoz.
A kiállítás első egysége Mohácsnak és Tomori Pál kalocsai érseknek állít emléket. A kisebb installációk azt szemléltetik, miért különösen fontos Kalocsa számára a mohácsi csata 500. évfordulója.
Innen lép tovább a tárlat a török kori Kalocsa és a Kalocsai Sárköz világába.
Az elmúlt két-három évtized kalocsai régészeti feltárásainak és leletmentéseinek anyagaiból számos olyan tárgy került elő, amely kézzelfogható közelségbe hozza a korszak mindennapjait. Korsók, tálak, edények, fazekak, különleges kályhacsempék, fegyverek és használati tárgyak mutatják meg, hogyan élhettek az itt lakók a 16–17. században.
Mint rámutatott, a kiállítás egyik fontos sajátossága, hogy nem csupán Kalocsára koncentrál, hanem az egész Kalocsai Sárköz történetét igyekszik felrajzolni.
A térség török kori településeinek bemutatása nagyrészt régészeti kutatások eredményeire épül. Lantos Andrea a Kalocsa térségében zajló középkori régészeti kutatások eredményeire is kitért. A sármégyi és a máriaházi feltárások, a Harta-Mikla területén feltárt középkori templom, a dunapataji református templom régészeti kutatása egyaránt hozzájárulnak a Kalocsai Sárköz egykori település-és egyházi hálózatának pontosabb megismeréséhez.
A kiállított darabok között nemcsak látványos tárgyak vannak. A régész főmúzeológus szerint a mindennapi élet megismeréséhez legalább ilyen fontosak a kulcsok, zárak, pecsétlők vagy más egyszerű használati tárgyak. Ezekből rajzolódik ki igazán, hogyan éltek, dolgoztak és milyen körülmények között laktak a korszak emberei.
A terepbejárások és a fémkeresős kutatások ugyancsak fontos új információkkal szolgáltak. A hajósi térségben például az 1526-os hadiút egyes állomásaihoz köthető leletek kerültek elő,
míg a középkori és török kori települések kutatása során fegyverek, viseleti tárgyak és más fémtárgyak segítik a történeti kép pontosítását. A kalocsai anyag különleges darabjai között egy turbándísz is látható.
Fegyverek, ékszerek és a mindennapok tárgyai
A tárlat egyik vitrinjében fokosok, lándzsák és szablyák idézik meg a kor harcos világát. Másutt vas használati tárgyak, zárak és kulcsok kaptak helyet.
Különösen látványos a viseleti anyag: köves és pecsétgyűrűk, ékszerek, hajtűk, övcsatok, karláncok és textilmaradványok engednek bepillantást abba, milyen tárgyakat viseltek és használtak az itt élők.
A dunapataji református – korábban katolikus - templom feltárásából például egy különleges zárszerkezet is bekerült a kiállításba. Lantos Andrea szerint az ilyen tárgyak első pillantásra talán kevésbé látványosak, mint egy fegyver vagy egy ékszer, mégis fontos forrásai a hétköznapok történetének.
A kiállítás anyaga nem kizárólag a kalocsai múzeum gyűjteményére épül. A bemutató létrehozásában több intézmény működött együtt. Így a kecskeméti Katona József Múzeum, a bajai Türr István Múzeum, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, valamint a Dunapataji Helytörténeti Gyűjtemény is kölcsönzött tárgyakat.
Lantos Andrea annak a véleményének adott hangot: éppen ezek az együttműködések teszik lehetővé, hogy a korszakot ne elszigetelt helyi történetként, hanem egy nagyobb térség összefüggésében lehessen értelmezni.
A kutatók a régészeti feltárások mellett légifelvételeket, talajradaros vizsgálatokat és fémkeresős kutatásokat is alkalmaztak. Ezek segítségével ma már olyan egykori települések szerkezete is rekonstruálható, amelyekből a felszínen alig maradt valami: kirajzolódnak a templomok, az egykori utak és más építmények helyei.
A tárlat egyik különleges eleme egy, a Duna alacsony vízállása miatt idén augusztusban fellelt középkori, illetve török kori hajóroncs története.
A Tóth János Attila, a ráckevei Árpád Múzeum munkatársa által vezetett kutatás során készült fényképek, dokumentáció és videóanyag szintén helyet kapott a kiállításban. A Dunaszentbenedeknél a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt fellelt hajóroncs újabb példája annak, hogy a Duna medre és a folyópartok is olyan történeti emlékeket őriznek, amelyek újabb adalékokkal szolgálhatnak a térség múltjához.
A tárlat létrejöttében jelentős szerepet kapott a Közösségi Régészeti Kör is. Lantos Andrea név szerint is megköszönte mindazok munkáját, akik leletek gyűjtésével, hagyományőrző viseletekkel, kutatással vagy éppen a kiállítás fizikai felépítésével járultak hozzá a bemutató megszületéséhez.
A megnyitón két hagyományőrző személyesen is megjelent: Madarász László korabeli páncélos viseletben,
míg kollégája Tamás török szpáhi, lovas katona öltözetben idézte meg a korszak két oldalát.
A Viski Károly Múzeum új kiállítása nem egyszerűen egy történelmi korszak tárgyait sorakoztatja fel. A régészeti leletek, a hagyományőrzés, a közösségi kutatás, a modern technológiával végzett feltárások és a múzeumok együttműködése együttesen rajzolja ki a fél évezreddel ezelőtti Kalocsai Sárköz világát.
A félhold árnyékában című tárlat egyik legfontosabb üzenete éppen ezért talán az lehet: egy elpusztult vagy átalakult világ is tovább élhet a tárgyakban. Egy szablyában, egy kulcsban, egy gyűrűben, egy kályhacsempében vagy akár egy folyómeder mélyén rejtőző hajóroncsban – a régészet feladata, hogy ezeket a töredékeket újra történetté rendezze.
Először rendeztek pacalbor versenyt Dunapatajon - Élvonalbeli borok az első három helyen!
Mutatjuk 2026. október második hetének állásajánlatait Kalocsán és térségében
Dunapataj: a kalocsai járás legnagyobb lovas szüreti felvonulását rendezték meg szombaton
105 éves dunapataji polgárt köszöntöttek – Marika néninek egy 5 éves és egy 1 hónapos ükunokája van
Idősek Világnapja a Színházban: Isten éltesse Kalocsa valamennyi szépkorú polgárát!
Hagyományőrző vidám szüreti felvonulás és bál Dusnokon – Az egyik állomás az új Tájház volt
