Kalocsán a roma holokauszt áldozataira emlékeztek- Emléktáblát avattak Sztojka Katalin kalocsai jogvédő tiszteletére

A múlt emléke, a jelen felelőssége

Dr. Bagó Zoltán polgármester beszédében hangsúlyozta: augusztus 2-a nemcsak a roma közösség, hanem egész Európa egyik legfájdalmasabb emléknapja.

A roma holokauszt áldozataira emlékezve arra figyelmeztetett, hogy az emberi méltóság mindenkit megillet függetlenül származásától vagy hovatartozásától. Kiemelte, hogy a történelem tragédiáinak felidézése mellett azok előtt is tisztelegni kell, akik egész életükkel az emberséget, az összefogást és az igazságot szolgálták.

Tisztelet egy életút előtt

A polgármester méltatta Sztojka Katalin közösségépítő és jogvédő munkásságát, aki évtizedeken át dolgozott a roma emberek esélyegyenlőségéért, a hagyományok megőrzéséért és a gyermekek jövőjéért. Személyes hangvételű gondolataiban arról is beszélt, hogy bár politikai ellenfelek voltak, ez soha nem jelentett ellenséges viszonyt. Felidézte, hogy Sztojka Katalinnak élete utolsó időszakában az önkormányzat segítséget nyújtott – mint fogalmazott – az emberség minden politikai nézetkülönbségnél fontosabb. Hangsúlyozta, hogy az emléktábla azt üzeni: Kalocsa megbecsüli mindazokat, akik életüket a közösség szolgálatának szentelték.

A roma holokauszt tanulságai

Károlyi–Király Klaudia, a roma önkormányzat képviseletében mondott beszédében felidézte a roma holokauszt történetét.

Mint mondta, a roma holokauszt, melyet a romák saját nyelvükön gyakran porajmosnak, vagyis elpusztításnak, illetve samudaripennek, azaz tömeggyilkosságnak neveznek, a második világháború egyik legsúlyosabb, mégis sokáig méltatlanul elhallgatott népirtása volt.

A szónok bemutatta a népirtáshoz vezető eseményeket és azok történelmi hátterét. Visszatekintésében szólt az auschwitzi roma családi tábor felszámolásáról és az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka tragédiájáról, amikor több ezer roma embert, köztük időseket, kisgyermekeket gyilkoltak meg. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékezés nem csupán a múlt felidézéséről, hanem az előítéletek elleni fellépésről, az elfogadásról és az emberi méltóság védelméről is szól.

Sztojka Katalin öröksége

A folytatásban Rostás Attila, Kalocsa Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Sztojka Katalin életútját idézte fel.

Elmondta, hogy a szomszédjukban élő Kati Kalocsán kezdte közösségszervező munkáját, majd országosan ismert roma jogvédővé vált. Kiemelte szerepét az oktatási esélyegyenlőségért folytatott küzdelemben, valamint azt, hogy munkájának is köszönhetően megszűnt a szegregált óvoda működése Kalocsán. Mindezekért Roma Női Civil Díjban részesült. Hangsúlyozta: Sztojka Katalin számára a roma holokauszt emlékének megőrzése, igaz történetek továbbadása, a fiatal generációk nevelése a szívügye volt. Életműve ma is arra tanít, hogy az igazságért, az egyenlőségért és az emberi méltóságért minden korban ki kell állni.

Emléktábla, koszorúk és mécsesek

A beszédeket követően dr. Bagó Zoltán polgármester és Rostás Attila, a Kalocsai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke közösen leplezte le a Sztojka Katalin emlékére állított gránittáblát.

A folytatásban az ünnepség résztvevői, köztük a roma holokauszttal érintett családok tagjai és Horváth István Szilveszter, a Cselekvő Romák Nemzeti Konvenciója vármegyei elnöke koszorúkat és virágokat helyeztek el, majd gyertyagyújtással tisztelegtek az elhunyt aktivista emléke előtt.

A megemlékezés a magyar és a roma himnusz eléneklésével ért véget.

Képgaléria megtekintése (39 db kép)