
A rendezvény ünnepélyes bevonulással kezdődött: a Bács-Kiskun vármegyei vadászok és a Bácska Vadászkürt Egyesület zászlaját a központi színpad elé kísérték, miközben a résztvevők tisztelegtek a terítékre – a vadászati hagyomány szerint felravatalozott – gímszarvasbika előtt.
A kiváló agancsú bikát a Gemenc Zrt. Hajósi Erdészetének területén ejtették el. A teríték mellett vonultak be a Bács-Kiskun Vármegyei Vadászhölgyek Egyesület tagjai és a kiskunmajsai hagyományőrző huszárok is. A vadászkürtök zengő hangja, a Himnusz, a Vadászhimnusz és a Székely himnusz emelkedett keretet adott az ünnepi megnyitónak.
A vadásznapot Kocka Zoltán, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei Területi Szervezetének és a Bács-Kiskun Vármegyei Vadász Szövetségnek az elnöke nyitotta meg.
Beszédében felidézte, hogy Kiskunmajsa legutóbb 2014-ben adott otthont a megyei vadásznapnak, amelyet akkor szó szerint elmosott az eső. Mint fogalmazott, az utóbbi években már nem az eső, hanem az egyre súlyosabb aszály miatt kell aggódni.
Kiemelte: az Alföld erdeit és élőhelyeit egyszerre sújtja a klímaváltozás, a tartós vízhiány és a károsítók terjedése. Az élőhelyek zsugorodása, az élelem és a víz hiánya hosszú távon a vadfajok összetételét és viselkedését is megváltoztathatja.
Az elnök arra is rámutatott, hogy Bács-Kiskun megye az ország egyik leggazdagabb vadászterülete, különösen az őzállomány tekintetében, ám kérdéses, hogy a tartós aszály mellett ez az érték megőrizhető-e.
Kocka Zoltán a vadkárok kérdését is érintette. Hangsúlyozta: a vad természetes módon a legkönnyebben elérhető táplálékot keresi, ezért a mezőgazdasági területek védelme csak a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak szoros együttműködésével lehet eredményes. A keletkezett károk rendezésére a jogszabályok megfelelő keretet biztosítanak.
Patkós Zsolt, Kiskunmajsa polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: egy település legnagyobb értéke az a közösség, amely felelősséget vállal a jövőért. A vadászok nem csupán a természet szeretetét képviselik, hanem azt a gazdálkodói szemléletet is, amely a teremtett világ megóvását szolgálja, és ezt a tudást a fiatalabb nemzedéknek is továbbadja.
A nap egyik legmeghatóbb eseménye a Hubertus szentmise volt, amelyet dr. Mészáros István prépost-kanonok, a kalocsai Szent István király templom igazgatója celebrált. Prédikációjában a természet iránti alázatot, a teremtett világ védelmét és a felelősségteljes vadászat erkölcsi küldetését állította középpontba.
A szentmisét követően átadták a legrangosabb vadászkitüntetéseket, majd ünnepélyes keretek között tették le fogadalmukat az új vadászok.
Egész nap gazdag program várta a látogatókat. A trófea- és természetfotó-kiállításon kapitális gímszarvasagancsok, mufloncsigák és lenyűgöző felvételek idézték meg a hazai erdők és vadvizek világát.
A solymászok látványos bemutatója, a hagyományőrző huszárok fellépése és a színpad kulturális műsorai mellett a családokat kézműves foglalkozások, gyermekprogramok és kirakodóvásár várta, ahol helyi őstermelők és kézművesek kínálták portékáikat.
A vadásznap gasztronómiája is méltó volt a hagyományokhoz: a gulyáságyúkban illatos vadgulyás főtt, a bográcsokban pedig sűrű szaftú, omlós vadpörköltek rotyogtak, amelyek estig közös asztalhoz ültették a vadászokat és vendégeiket a Kiskunmajsán megrendezett 33. Bács-Kiskun megyei Szent Hubertus Vadász- és Horgásznapon.
Fotó: baon.hu/Pozsgai Ákos