
Személyes történetek - örökzöld dallamok
A Pataji Ősz teltházas nyitókoncertjén nem mindennapi randevúra várták a közönségét a szervezők: Vágó Bernadett és Miller Zoltán Randevú című, élőzenei koncertjével indult a háromnapos rendezvénysorozat.
A másfél órás est azonban jóval több volt egy hagyományos koncertnél. A két művész nemcsak énekelt, hanem beszélgetett is egymással. Történeteket, közös élményeket meséltek, és közben szép lassan, a közönség előtt bontakozott ki két kivételes művészi pálya.

Ráadásul egy közös magánéleti szál is, amely házasság formájában realizálódott. Az is kiderült, immár a kislányuk teszi teljessé a családot, aki egyébiránt ott volt a nézőtéren, és lelkesen tapsolt anyunak és apunak.
A két művész zenei betétekkel tűzdelt könnyed párbeszédéből sok minden kiderült arról is, hogyan alakult a pályájuk, milyen szerepek és találkozások formálták őket, és milyen út vezetett addig, hogy ma már nemcsak a színpadon, hanem az életben is egymás mellett állnak.
Vágó Bernadett életútjából természetesen nem maradhatott ki az Elisabeth. A Michael Kunze és Sylvester Levay nevéhez fűződő musical címszerepe meghatározó állomás a művésznő pályáján.
A férjével közösen előadott musicalrészlet a dunapataji koncert egyik meghatározó élményévé vált.
Miller Zoltán megszólalásaiból is tudni, hogy „szabadúszó” pályája szintén a magyar zenés színház meghatározó produkcióihoz kötődik. Az Operaház fantomja, az Evita, A nyomorultak, a Made in Hungária és a Grease mind olyan állomások, amelyek Dunapatajon is megmutatták sokoldalúságát.
Az este során azonban ezek mögött is kirajzolódott az ember: a színész, az énekes és az a férfi, akinek pályáját ugyanúgy meghatározták a találkozások, a szerepek, a színpadon szerzett élmények, és a feleségéhez fűződő szerelem, szeretet is.
A Randevúnem szorítkozott a musicalek világára. Az operett is fontos helyet kapott a műsorban, és talán az est legvidámabb, legfelszabadultabb pillanatai éppen ezekhez a dalokhoz kötődtek.
A jól ismert dallamok, a Délibábos Hortobágyon, a Hajmási Péter, Hajmási Pál hallatán a közönség egyre inkább bekapcsolódott az előadásba. Éneklés és taps kísérte az előadókat, egy idő után már nem lehetett éles határt húzni a színpad és a nézőtér között.
A két énekes és a négytagú, igazán sokoldalú és kitűnő zenekar láthatóan élvezte ezt a közös játékot, a nézők pedig azt, hogy ezúttal nem csupán egy koncert hallgatói, hanem annak aktív résztvevői lehetnek.
A műsor zenei világa ennél is szélesebbre nyílt: a musicalek és operettek mellett a magyar könnyűzene kiválóságainak dalai is megszólaltak.
Közöttük ott voltak Zorán dalai is. Különösen szép pillanatot jelentett „A szerelemnek múlnia kell” című szerzemény. A Presser Gábor zenéjére, Sztevanovity Dusán szövegére született dal Vágó Bernadett és Miller Zoltán előadásában újabb érzelmes, kivételes állomása lett az előadásnak.
A Randevú sikere abban rejlett, hogy igazából több műfajt fogott össze: a zenés színház nagy slágereitől az operett felszabadultságán át egészen a magyar könnyűzene időtálló dalaiig.
A koncert legszebb pillanatai mégis azok voltak, amikor Vágó Bernadett és Miller Zoltán nemcsak elénekelték, hanem, összeforrva előadták a dalokat.
Egy-egy történet, mosoly, félmondat vagy egy odavetett megjegyzés sokszor legalább annyit elárult róluk, mint egy-egy nagy sláger. A közönség így nemcsak két kiváló énekest hallhatott, hanem megismerhetett valamennyit abból a közös életből is, amely a színpadon kívül köti össze a két művészt.
Ahogy a vastapsból, a kikényszerített ráadásból is kiviláglott, az idei Pataji Ősz egy bizonyosan még hosszú ideig emlékezetes előadással indult, Vágó Bernadett és Miller Zoltán nem csak művészetükkel, hanem a személyiségükkel is megnyerték a dunapataji és a térségből érkezett közönséget.