Amint azt a szakember elmondta, az időjárási körülmények miatt idén nem voltak úgynevezett esőszünetek, vagyis a kombájnoknak nem kellett napokra leállniuk a csapadék miatt. Míg az elmúlt években rendszerint két-három alkalommal is megszakította az aratást az esős idő, 2026-ban ilyenre nem került sor. Ez azonban nem a kedvező jelenségek közé sorolható.
– A terméspotenciál messze elmaradt a kívánatostól, ezért a betakarító gépek egységnyi idő alatt jóval nagyobb területet tudtak learatni. Egyszerűen kevesebb termés volt a táblákon, így gyorsabban haladt a munka – fogalmazott.
Ennek eredményeként már július elejére a magyar szántóterületek több mint fele learatásra került, a Duna–Tisza közén pedig a betakarítás 80–90 százalékos készültséget is megközelítette.
Az árpa termése közepes, az ár viszont csalódást okoz
A térségben elsőként az őszi árpa került a magtárakba. Kalocsa környékén a termésátlag jellemzően 5–5,5 tonna hektáronként, a jobb adottságú táblákon ugyanakkor 7 tonna feletti eredmények is születtek.
A gazdálkodók számára azonban a felvásárlási ár jelent nagyobb problémát. Az árpa jelenleg kilogrammonként 53–55 forintért értékesíthető, ami sok esetben csak nehezen fedezi a termesztés költségeit.
A repce kellemes meglepetést hozott
Az őszi káposztarepce termésátlaga a térségben 2,5–3 tonna között alakult, kedvezőbb területeken 3,5 tonna körüli eredmények is születtek.
A Dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft.-nél ugyanakkor közel 200 hektáron, 4 tonna feletti hektáronkénti átlagtermést értünk el, amely az idei év egyik pozitívuma.
A repce tonnánkénti felvásárlási ára jelenleg megközelíti a 180 ezer forintot. Ez már közelebb áll a gazdaságosan termeszthető szinthez, ugyanakkor a gazdálkodók további áremelkedésben bíznak.
A búza termésátlaga elmarad a korábbi évektől
A legnagyobb vetésterületet továbbra is az őszi búza foglalja el, ezért ennek eredménye alapvetően meghatározza a gazdaságok jövedelmezőségét.
Kalocsa térségében 3–3,5 tonnától egészen 5,5–6 tonnáig terjedtek a termésátlagok. A legjobb adottságú táblákon pedig még 8 tonnás eredmények is előfordultak.
Üzemi szinten azonban a termésátlag mintegy két tonnával maradt el az előző évek átlagától. A jelenlegi, tonnánként körülbelül 60 ezer forintos búzaár mellett sok gazdaság számára kérdéses, hogy megtérülnek-e a ráfordítások.
Az erős forint is rontja a gazdák helyzetét
Az ügyvezető szerint a termés már adott, az nem változtatható meg, ezért most a legfontosabb kérdés az értékesítési árak alakulása.
Dusnoki Csaba Sándor rámutatott: a gabonafélék világpiaci ára euróban alakult ki, az erős forint azonban csökkenti a forintban realizálható bevételt. Számításai szerint kedvezőbb árfolyam mellett a jelenlegi terményárak 14–18 százalékkal magasabbak lehetnének, ami sok gazdaság esetében már nyereségessé tehetné a termelést. Az agármérnök abban bízik, a Forint – Euró árfolyam a gazdák számára kedvezően alakul.
A Dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. az országos átlag fölött teljesített
Mint elhangzott, a társaság idei üzemi átlagai kedvezőbben alakultak az országos eredményeknél:
Ez különösen a búza esetében számít kiemelkedő eredménynek, hiszen az országos átlag idén megközelítőleg 4 tonna hektáronként.
Nem az öntözés, inkább a szerencse döntött
Arra a kérdésre, hogy az országos átlagnál jóval magasabb termés az öntözésnek köszönhető-e, az ügyvezető elmondta: a betakarított mintegy 780 hektár saját területnek csupán kisebb része volt öntözhető, ezért ez önmagában nem magyarázza a különbséget.
Mint fogalmazott, az utóbbi években az időjárás rendkívül lokálissá vált: néhány kilométeres távolságon belül is jelentős eltérések lehetnek a lehullott csapadék mennyiségében. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a termőföld adottságai, a talaj vízmegtartó képessége, a talajvíz közelsége és számos egyéb helyi tényező.
Az idei aratás tapasztalatai ismét azt mutatják: a gazdálkodók munkáját egyre inkább a kiszámíthatatlan időjárás határozza meg, miközben a termelés jövedelmezőségét a világpiaci árak és az árfolyamok alakulása is jelentősen befolyásolja.
Kukorica: sok helyen már eldőlt a termés sorsa, a napraforgó még reménykedhet
A kalászosok betakarítását követően a gazdálkodók figyelme már a kukoricára és a napraforgóra irányul. A Dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője szerint azonban ezeknél a kultúráknál is komoly kihívásokat okoz az elhúzódó csapadékhiány.
A kukoricán sok helyen már nem segít az eső
Mint fogalmazott, az ország egyes térségeiben olyan súlyos az aszály, hogy a kukoricát már nem is kombájnnal, hanem kaszával vágják le, és takarmányként próbálják hasznosítani az állattartásban.
– Sok helyen a kukorica sorsa gyakorlatilag már eldőlt. A legtöbb táblán egy későn érkező csapadék már nem tud érdemben javítani a termésen, bár a jobb adottságú területeken egy kiadós eső még valamelyest javíthatna a helyzeten – mondta.
Hozzátette: ehhez azonban nem néhány milliméter csapadékra, hanem tartós, csendes, nagy mennyiségű esőre lenne szükség.
A napraforgónál még van remény, de fogy az idő
A napraforgó esetében egyelőre kedvezőbb a helyzet, a növény állapota sok helyen még jó termést, akár kiemelkedő hozamot is ígérhetne. A szakember szerint azonban napról napra csökken ennek az esélye.
A kaszatképződés időszakában ugyanis elengedhetetlen a megfelelő vízellátás. Ennek hiányában a szemek nem tudnak megfelelően feltöltődni, így a betakarításkor sok könnyű, úgynevezett léha kaszat kerülhet ki a kombájnból, ami jelentősen rontja a termés mennyiségét és minőségét.
– A napraforgó még „billeg”, vagyis jelenleg sok múlik azon, hogy érkezik-e számottevő csapadék a következő hetekben– hangsúlyozta.
Az öntözés sem jelent mindenre megoldást
Az ügyvezető szerint az öntözés ugyan sokat segít, de az idei szezon ebből a szempontból is rendkívüli.
Míg korábban jellemzően rövidebb ideig kellett öntözni, idén már május végén megkezdődött a folyamatos vízpótlás, és várhatóan egészen augusztus végéig szükség lesz rá.
Ez a közel három hónapos intenzív öntözési időszak nemcsak fizikailag jelent komoly terhelést a gazdálkodóknak, hanem pénzügyi szempontból is óriási költséget jelent, miközben az időjárás továbbra is kiszámíthatatlan.
A szakember szerint a következő hetek csapadékviszonyai dönthetik el, hogy a napraforgó mennyit tud még javítani eredményein, míg a kukorica esetében sok helyen már csak a veszteségek mértéke a kérdés.
Az államalapítás ünnepére készül Kalocsa – Augusztus 20-án átadják a város kitüntető díjait
Piaci körkép a kalocsai piacról a rekordhőség idején - Roskadoznak a fák a gyümölcstől, mégis drága
Feloldották a Szelidi-tó fürdőzési tilalmát - A tó vízminősége kiváló!
Miskei Falunap: közösségi ünnep elismerésekkel és őszinte szavakkal
Nyári álláslehetőségek Kalocsa térségében – Nézd meg, hol keresnek munkatársakat!
