Négy mázsa ponttyal nyerték meg az M Baits Kupát Szeliden – 30 csapat 100 horgásza mérte össze horgásztudományát

Csakhogy sokáig ne kerülgessük a forró kását, mindjárt az elején elmondjuk:

Első helyen 395, 57 kilogramm kifogott hallal a horgász-csali és etetőanyag gyártó – forgalmazó, dunapataji székhelyű M. Baits International Kft. csapata végzett, amelyet a cég két tulajdonosa, Márkus Árpád és Sándor Ottó képviselt.

Ők a díjjal járó, nagy értékű nyereményüket önzetlenül a Kukacos Boilie Csapatnak ajánlották fel.

Második helyen a kalocsai VadOn Csapat – a tavalyi első – végzett, ők 198, 29 kilogramm halat szákoltak és mérlegeltek.

A harmadik helyezett, az Elvált Kanok Csapat 158,23 kilogrammal érdemelte ki a még mindig előkelő helynek számító dobogós helyet.

A vasárnap 12 órakor záruló verseny eredményhirdetésén a szervezők a családtagjaikon kívül külön köszönetet mondtak a fő támogatónak, az M Baits-nek, a Dunapataji Horgász Egyesületnek és Csókás Andrásnak, az elnöknek, Dunapataj Nagyközség Önkormányzatának, Romek Györgynek, a Szalontai Cukrászatnak, az Eco-Lab-nak, a Speciel Bt-nek. Továbbá Horváth Lászlónak, aki a legnagyobb, 9,44 kilogrammos azonosító chip nélküli hal kifogójának, a Big Mobidiknek ajánlott fel díjat. A köszönetnyilvánításból kijutott a Lódri családnak és a Kalocsa TV-nek, valamint a kitűnő vasárnapi ebédet készítő főzőcsapatnak is.

A bevezetőben ismertetett dobogós helyezések mellett a szektor győztesek is külön elismerésben részesültek.

A számos női horgászon túl a verseny legfiatalabb horgásza, Kerekes Milán kapott elismerést. A legvidámabb csapat a Kukacos Boilie Team lett.

A legnagyobb átlagsúly, 4,22 kilogramm után járó elismerést a Ízvarázs csapat érdemelte ki. A legügyesebb női horgász sem maradt ki a sorból, ennek az elismerésnek Pálinkás Nikolett örülhetett. A legkitartóbb csapat az M Baits együttese lett.

A legnagyobb pontyot az Ízvarázs Csapat, a legnagyobb amurt a Family Carp Team fogta ki. Természetesen nekik is járt az ajándékcsomag, az oklevél, a serleg és a taps.

És ha már elismerésről beszélünk, ebből a beszámolóból nem maradhat ki a verseny valamennyi résztvevőjét megillető méltatás sem.

Harminc csapat, több mint száz horgász, négy napon és három éjszakán át tartó, szinte emberfeletti kitartása – erről szólt az idei verseny igazi története.

A résztvevők nappalt és éjszakát nem kímélve, sokszor alig néhány óra alvással, fáradtan, mégis rendületlen összpontosítással küzdöttek minden kapásért, minden egyes halért.

A vízparton eltöltött hosszú órák nemcsak fizikai, hanem komoly pszichikai  próbát is jelentettek: türelemre, fegyelemre, csapatszellemre és egymás iránti tiszteletre volt szükség.

Ez a verseny ismét bebizonyította, hogy a sporthorgászat jóval több egyszerű időtöltésnél. Olyan közösségteremtő sportág, amelyben férfiak és nők egyaránt ugyanazzal az elszántsággal, tudással és szenvedéllyel állnak helyt.

Talán a legfontosabb, hogy valamennyi induló csapat méltón képviselte a horgászat legszebb hagyományait, teljesítményük pedig elismerést érdemel függetlenül attól, a képzeletbeli dobogóra kik állhattak fel.

A vadászoknál van egy hagyományos köszöntés, amely a vad iránti megbecsülést és a vadászok kölcsönös tiszteletét fejezi ki: Tisztelet a vadnak! Tisztelet a vadásznak!

Ezt kölcsönvéve: Tisztelet a halnak! Tisztelet a horgásznak! Ez a gondolat nemcsak a sportszerű versengést, hanem a természet iránti felelősséget is jelképezi. A horgászat lényege ugyanis nem csupán a fogás öröme, hanem a vizek, a halállomány és az élővilág védelme. Az a szemlélet, amely a következő nemzedékek számára is megőrzi - ezúttal a Szelidi-tóhoz kötődő - páratlan természeti értéket.

Képgaléria megtekintése (47 db kép)