
-A húsvéti ünnepkörhöz közeledve a jövő héten telepünkről összesen közel 350 bárány kel majd útra Olaszországba. Itáliába csak a legjobb minőségű bárányokat lehet küldeni, de igyekezni kell, mert az ünnepek után már csökken a kereslet és persze ezzel együtt a felvásárlási ár is. Míg a karácsony állandó, addig a húsvét mozgó ünnep a naptárban, március 22. és április 25. között 35 különböző napra eshet. Ezért az exportra szánt báránynevelés szempontjából az adott évben nagyon kell ügyelni a szaporítás időpontjára. Jelenleg átlagosan 2400 forintot fizetnek az élő bárány kilójáért – mondta Holló Mátyás.
A 20-24 kilós bárány a legértékesebb
A szakember hozzátette:
-A20–24 kilós bárányokért fizetik a legtöbbet, a 24–27, a 27–30 kilós már kevesebbet ér. A gazdák persze nem közvetlenül a vásárlóval, hanem a felvásárlókkal állnak kapcsolatban. A többnyire olasz kereskedők, akik a magyar bárány egy részét hazájukon kívül a Közel-Keleten is értékesítik, minden lokális és globális eseményt kihasználnak a felvásárlási árak redukálására. Ilyen volt a juhokat egyáltalán nem érintő, Magyarország csupán egy kis területén kimutatott száj és körömfájás, most pedig a közel-keleti háború, a Hormuzi-szoros lezárása. Egyelőre úgy látszik, idén hiába esik egybe a húsvét és a ramadán utáni időszak, amikor a hívő muszlimoknak már nem kell böjtöt tartaniuk. Ez az begybeesés a juhtenyésztőknek a nagyobb kereslet árfelhajtó hatása miatt általában jó hír, de a közel-keleti háború, a szállítási útvonalak bizonytalansága miatt mindez egyelőre inkább a kereskedőknek kedvez, mintsem a gazdáknak. Az ár alakulásában szerepet játszik a pillanatnyi forint-euró árfolyam és az is, hogy ugyan Olaszországban a legtöbb családban hagyományosan még mindig bárány kerül a húsvéti asztalra, de a megélhetési költségek növekedése miatt ott is visszaesett a kereslet. Ráadásul az étkezési szokások az elmúlt évtizedekben Itáliában is változtak.
A legtöbb bárányt a vármegyéből exportálják.
Holló Mátyás szerint ezekben a napokban Uszód mellett a kalocsai és a szomszédos járások számos településéről viszik a húsvéti bárányokat, de úgy tudja, a legtöbbet a vármegyei juhászatoktól exportálják. Üzleti szempontból leginkább a 20–28 kilogrammos báránnyal érdemes foglalkozni.
Magyar specialista Franciaországban
Holló Mátyás az aktualitásokon kívül azt is megosztotta velünk:
A család 1986, ő 1996 óta foglalkozik juhtartással és tenyésztéssel. Folyamatosan kapcsolódott be a szülei által elkezdett munkába, majd hozzálátott fejleszteni a gazdaságot. Kezdetben 700 juhot legeltettek az uszódi határban, mára az állomány 1700 törzskönyves juhra bővült. A telepen vegyes korcsoportú állatok vannak: tenyészkosok, növendék kosok, anyák, jerkék és bárányok.
A gazdaságban három juhfajta tenyésztése történik, az egyik a magyar merino, amely veszélyeztetettnek van nyilvánítva. 2001-től magyar merino törzstenyésztő, legfontosabb célja a fajta szaporaságának és tejtermelésének növelése, ennek a fajtának a fenntartása.
A vállalkozás szántóterülettel is rendelkezik, amelyen az állomány számára szükséges abraktakarmányokat, valamint lucernaszénát termelnek. Ugyan saját, illetve a volt szovjet repülőtéren az önkormányzattól bérelt legelő is rendelkezésre áll, de az utóbbi évek nagy aszályai ezt az állattartási formát a nyári hónapoktól már nagyon megnehezítik.
Állataival számos hazai és külföldi díjat, különdíjat és nagydíjat nyert. Mégis a legnagyobb sikerének azt tartja, amire egyben a legbüszkébb: nemrégiben egy nemzetközi kiállítás zsűrijében bíráskodott Franciaországban. A felkérés annak szólt, hogy a francia berrichon juh magyar specialistája, ezt a közkedvelt fajtát ő kezdte el tenyészteni hazánkban. Amikor a Magyar Juh - és Kecsketenyésztő Szövetség elnökének felkérték, úgy gondolta, elvállalja a tisztséget, mivel szakmailag és erkölcsileg nagyon sokan kapott, illik is ebből visszaadni az ágazatnak.