A SZER címmel tartottak pódiumbeszélgetést Kalocsán - Nagy érdeklődést kiváltó fórum a tudatmódosító szerek elleni küzdelemről

A pódiumon helyet foglaló szakemberek Bagó István addiktológiai konzultáns moderálása mellett egyebek között az egyén, a család, a szűkebb közösségek, a családvédelmi és egészségügyi intézmények felelősségéről, a kábítószereket és az illegális tudatmódosító szereket előállítók és terjesztők ellen meghirdetett záró toleranciáról beszélgettek, fejtették ki véleményüket.

A téma szakterületenkénti megközelítése közben szó esett a csak néhány napja hatályba lépett törvénymódosításokról, amelyek immár nagyobb lehetőséget adnak a hatóságok kezébe, hogy a bűncselekményekhez, balesetekhez, a közbiztonság általános romlásához, tragédiákhoz vezető kábítószer-használat, de különösen a kábítószereket és tudatmódosító szereket előállítók és forgalmazók ellen hatékonyabban lépjenek fel.

Ezek a módosítások érintik többek között a rendőrségről szóló törvényt, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályt, a szervezett bűnözésről szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyvet is.

Mint elhangzott, kellő idő elteltével ezek gyakorlati hasznosulásáról, tapasztalatairól is szerveznek majd fórumokat.

A Kamaratermet megtöltő közönséget, bírókat, ügyészeket, rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a gyermekvédelemben, az általános és középiskolai oktatásban, társadalmi szervezetekben, az önkormányzatokban és kisebbségi önkormányzatokban dolgozókat elsőként a fórum fővédnöke, dr. Gulyás Zsolt rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, vármegyei rendőrfőkapitány köszöntötte.

-A mai pódiumbeszélgetés címe A SZER, amibe szinte minden belefér. A szerhasználat nagyon széles spektrumon helyezkedik el; a legkifinomultabban előállított kábítószerektől egészen a legmocskosabb módon készített új pszichoaktív anyagokról beszélhetünk. Nem a szerek szinte felsorolhatatlan fajtáiról, hanem arról értekezünk ma: mi vezet oda, hogy valaki felhasználóvá válik, és ha már azzá vált, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ettől elálljon?

A Delta projekt keretében a rendőrség eddig is nagyon sok mindent tett a terjesztők felszámolása érdekében. A közelmúltban hatályba lépett új jogszabályoknak köszönhetően számos olyan új eszköz van immár a kezünkben, ami megkönnyíti a dolgunkat. Már nem kell bizonyítani, hogy valaki bűnszervezetben követte el az erre irányuló cselekményét, e nélkül is akár a lakását, házát, autóját lefoglalhatjuk. Ennek ellenére még mindig marad egy nagyon fontos kérdés: mit tegyünk a fogyasztóval, hogy ne legyen kábítószer használó, hogyan tereljük el a drogfogyasztástól, mi szükséges ahhoz, hogy az élete helyes mederbe maradjon. Erről fogunk beszélgetni most – mondta mintegy a pódiumbeszélgetés irányát kijelölve dr. Gulyás Zsolt, majd jó munkát kívánt a résztvevőknek.

A folytatásban Bagó István, addiktológiai konzultáns, a kalocsai KEF elnökségi tagja moderálása mellett a pódiumbeszélgetésen résztvevők: Váróczi-Bakos Rita alezredes, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője, Dr. Petke Zsolt addiktológus-pszichiáter, egyetemi oktató, osztályvezető főorvos, Marozsi Zoltán pszichológus, szociális munkás és Illés Péter, a Kalocsai Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola igazgatója esetenként példákon keresztül fejtett ki gondolatait.

Mielőtt a pódiumbeszélgetés elkezdődött, Bagó István bemutatta Rudasné Czár Zsuzsannát, a kalocsai KEF új elnökét

és Répási Tamásné rendőr őrnagyot, a Kalocsai Rendőrkapitányság bűnmegelőzési főelőadóját, és köszönetet mondott a fórum gondos megszervezésért.

A pódiumon ülő szakemberek először arra a kérdésre adtak választ, hogy számukra, a saját szakterületükön mit jelent a prevenció (megelőzés).

Már ekkor körvonalazódott az a későbbiekben is szinte végig kitapintható két megközelítés, illetve problémafelvetés: hol van az egyén és a társadalom felelőssége a függőség kialakulásában? Hogyan, milyen tünetek alapján lehet felfedezni a problémát, miként lehet azt a rendelkezésre álló intézményrendszerrel, szakemberekkel a leghatékonyabban és a legelfogadottabb módon kezelni.

A téma kibontásánál az előadók dicsérettel illették a kalocsai bűnmegelőzési munkát, az ilyen irányú kalocsai egészségügyi ellátórendszert, amely dr. Petke Zsolt és Váróczi-Bakos Rita szerint vármegyei és országos szinten is példaértékű. A fórum megrendezésekor ezért is esett a választás Kalocsára.

Leszögezték azt is: ezt a munkát nem csak az befolyásolja, hogy mennyi pénz van a különböző gyógyító, kezelő, elterelő intézkedések alkalmazására. Az ügy iránti elkötelezettség, társadalmi összefogás legalább ennyire meghatározó.

Érdekes, egyben megnyugtató vonulata volt a sok újdonsággal szolgáló beszélgetésnek, hogy a fogyasztók, különösen a fiatalkorú fogyasztók esetében a kábítószer-probléma megoldását - a bűnmegelőzést rendőrtisztként végzők sem - a büntetőjogi szankciókban látták. Ennél a kérdéskörnél ők sem a bűnüldözésben, igazságszolgáltatásban résztvevő hatóságokat, hanem a társadalmi összefogást és az egészségügyi ellátást helyezték középpontba.

Bagó István addiktológiai konzultáns hangsúlyosan megerősítette azt a másoktól is elhangzott kulcsmondatot: a gyógyító intézményekben és az iskolákban ez a témát, problémát továbbra is a legnagyobb intimitással, a személyiségi és betegjogokra figyelemmel, titoktartás mellett kezelik.

Konkrét, személyre szóló segítséget leghatékonyabban az egészségügyi intézmények és az erre szakosodott szervezetek tudnak adni. A kábítószer-fogyasztó, a függőségben szenvedő náluk semmiképpen sem bűnöző, hanem támogatásra, gyógyításra szoruló beteg ember. A jogszabály- és törvénymódosítások nem változtattak azon, hogy hozzájuk továbbra is bárki bizalommal fordulhat.

A végig jó hangulatú, őszinte hangvételű pódiumbeszélgetés hozzászólásokkal, majd Dr. Gulyás Zsolt vármegyei rendőr-főkapitány összegzésével zárult.

Újdonságára figyelemmel összeszedtük, hogy a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének és népszerűsítésének tilalmával összefüggősben milyen, már hatályos törvénymódosítások születtek.

Korlátlanul enyhíthetővé azon fogyasztók büntetése, akik megnevezik a hatóság előtt a terjesztőt, és ideiglenes bezárással szembesülhet a jövőben az az üzlet, amelynek működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt.

A módosítások érintik többek között a rendőségről szóló törvényt, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályt, a szervezett bűnözésről szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyvet (Btk.)

-A rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, módosult tudatállapotban lévő személyeket, különösen abban az esetben, ha másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat súlyosan sértő magatartást tanúsítanak, vagy ha visszatérően kell velük szemben intézkedni, illetve, ha beszállításukat követően nem működnek együtt a kijózanító állomás vagy az egészségügyi intézmény személyzetével.

-A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani, és akkor szűnik meg, ha a kezelőorvos nyilatkozik arról, hogy az érintett a továbbiakban egészségügyi ellátást nem igényel, ha a szabálysértési vagy a büntetőeljárási kényszerintézkedést rendelnek el vagy letelik a 72 óra. A közbiztonsági őrizet ezen új formájával szembeni jogorvoslat lehetőség nincs.

-Kábítószer-fogyasztás, illetve birtoklás esetén bűnmegelőzési célú felügyelet néven bevezettek egy új kényszerintézkedést, amelyet az ügyészség rendelhet el három hónapra, és egy alkalommal lehet meghosszabbítani. Ez azonban nem érinti a mozgási és tartózkodási szabadságot, hanem kizárólag jelentkezési és passzív közreműködési kötelezettséget ír elő. Katonákkal és a fiatalkorúakkal szemben viszont nem lehet elrendelni.

-Változtattak a Btk. kábítószer-fogalmának tartalmán: továbbra is kábítószernek minősülnének a jogszabályban meghatározott listákon szereplő „hagyományos” kábítószerek, az ugyancsak meghatározott listákon feltüntetett új pszichoaktív anyagok, ugyanakkor a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.

-Szigorítottak a büntető törvénykönyv rendelkezésein, rögzítve, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményét különös visszaesőként – másodjára – követte el. Az indoklás szerint ez eddig csak a többszörös, illetve az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozott. Lehetőség van a kábítószer kereskedelme, előállítása során használt járművek, eszközök, berendezések és ingatlanok elkobzására. Egyes bűncselekményeket – így az emberölést, a súlyos és a könnyű testi sértést – új minősített esettel egészítették ki, nevesítve a kábítószerrel összefüggésben megvalósuló elkövetést.

-Lehetővé vált, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben alkalmazzák a kitiltásbüntetést, azaz egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani az erre ítélt elkövetőket akár öt évre. A Btk. kiegészült a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” elnevezésű újabb tényállással, amely a kábítószernek nem minősülő, nem emberi fogyasztásra szánt élvezetszerzési célú anyag kínálását, átadását, forgalomba hozatalát és kereskedelmét két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

-Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha az ilyen kábítószer több mint tíz ember számára válik hozzáférhetővé. Korlátlanul enyhíthetővé azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandóak megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködő személyeket. Az elterelés jogintézményét viszont leszűkítették, ez a jövőben csak annak lenne elérhető, aki a hatóság előtt feltárja az elkövetés körülményeit, illetve lehetővé teszi, hogy a kábítószer-kereskedő kilétét megállapítsák.

-Az eltereléssel legfeljebb két alkalommal lehet élni, ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni. Az egészségügyi adatokról szóló szabályokat úgy módosították, hogy a jövőben a kezelőorvosnak kötelezettsége lesz értesíteni a törvényes képviselőt, ha kiskorú kezelése során kábítószeres befolyásoltságról szerez tudomást.

-A kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi bűncselekményre kiterjesztették a jegyző általi ideiglenes üzletbezárás lehetőségét, így a jövőben, ha egy üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt, akkor a települési jegyzőknek kötelezően el kell rendelni az üzlet ideiglenes bezárását legalább hat hónapra, legfeljebb egy évre. Azt is rögzítették hogy a bezárás okáról az üzlet bejáratán írásos tájékoztatót kell elhelyezni, kívülről is a jól látható módon.

Képgaléria megtekintése (23 db kép)