Januártól a Kalocsai Városgazdálkodási Intézmény végzi a piac, temető, ingatlanok üzemeltetését és a parkgondozási, köztisztasági feladatokat

A profiltisztításon átesett Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. dr. Bálint József ügyvezető irányításával a már elnyert milliárdos nagyságrendű pályázatok megvalósítását és menedzselését, a felújítás alatt álló Uszoda és a Kalocsa Televízió működtetését végzi, illetve ezt a tevékenységet folytatja.

A Kalocsai Városgazdálkodási Intézmény alapításáról szóló döntés előtt a gazdasági előnyökről költség-haszonelemzés készült. Az intézményalapítás célja, hogy a jelenleginél hatékonyabban és gazdaságosabban lássák el az intézményhez tartozó közfeladatokat, úgymint üzletek, lakóingatlanok bérbeadása, sportlétesítmények hasznosítása, eszköz - és terembérlet, piac, temető üzemeltetése, parkgondozási, köztisztasági és városüzemeltetési feladatok. A zökkenőmentes átállás érdekében a januárig még hátralévő időszakban az intézmény alapítását okiratba foglalják és számos más jogi, munkajogi és munkaszervezési kérdést tisztáznak és szabályoznak majd.

A közművelődési feladatok átszervezését, miszerint a Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ (KIKK) január 1-jétől intézményi formában, Kalocsa Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum elnevezéssel, a nevéből is kiolvasható tagintézményekkel önálló költségvetési szervként működne - levették napirendről.

A képviselők egyhangúlag megszavazták Király Róbert képviselő önálló indítványát, amely arra irányult, hogy az eddig évtizedekig polgármesteri hatáskörben lévő Kalocsa, mint helységnév, a Kalocsa címer és zászló használatának engedélyezése a jövőben a képviselő-testület hatáskörébe kerüljön. A polgármester hatáskörét csorbító javaslattal dr. Bagó Zoltán is egyetértett, de az kérte, hogy mielőtt egy ilyen kérelem a képviselő-testület elé kerül, azt két szakmai bizottság előzetesen véleményezze.

Egyhangú döntés született arról is, hogy a Kalocsa város közigazgatási területén belül lévő, 1345/2 helyrajzi szám alatt felvett „ kivett közterület” elnevezésű ingatlant Antalffy Sándor utca elnevezésre változtassák.

Az adott utcában magánlakás céljára szolgáló épület nem található, jelenleg névtelen utca elnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az utcában újként megnyíló vállalkozás kezdeményezte az elnevezést, ugyanis a cég jelenleg nem rendelkezik postacímmel.

Antalffy Sándor a városi rangra emelt Kalocsa első polgármestere volt, polgármesterségének 11 éve alatt a város nagyot fejlődött.

A méltatlanul feledésbe merült Antalffy Sándor életútját az alábbiakban olvashatják.

Antalffy Sándor (Nagyszalonta, Bihar vármegye, 1873. szeptember 20. – Rákoshegy, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1936. december 10. ) köztisztviselő, Kalocsa első polgármestere. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, az egyetemet Budapesten végezte. Közigazgatási pályafutását az erdélyi Krassó-Szörény vármegyében kezdte, először a teregovai, majd a facsádi járás főszolgabírája volt. Felmentése ellenére honvédszázadosként teljesített frontszolgálatot az I. világháborúban, 1914–1916 között a szerb és az olasz fronton harcolt. Megkapta a Signum Laudist, a Károly csapatkeresztet és a sebesülési érmeket. A háború után áttelepült Magyarországra, az abonyi járásban beosztott főszolgabíró lett. 1921. szeptember 29-én, a két nappal korábban megválasztott képviselőtestület a városi rangot kapott Kalocsa polgármesterévé választotta. Polgármesterségének 11 éve alatt számos közintézménnyel és gazdasági szervezettel gyarapodott Kalocsa, melyek pénzügyi fedezetét részben vagy teljes egészében a város biztosította: a polgári fiúiskola új épülete (1924–1925), a kórház új pavilonja (1925), a városi vágóhíd hűtőházzal (külföldi kölcsönből 1929–1930), Rokkanttelepen a gazdasági (1926) és az elemi iskola (1929) épülete, a Levente Egyesület Sporttelepe, a mai Városi Sporttelep (1927), a Csajdakert és fürdő megvásárlása a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesülettől (1929), a korszerűtlen, egyenáramot adó városi villanytelep megszüntetése és a váltóáramú elektromos távvezeték kiépítése (1928–1929), valamint a Városi Múzeum megalapítása (1932). Megromlott egészségi állapota miatt 1931 szeptemberében kérte nyugdíjazását, de a testület kérésére visszavonta kérelmét. 1932. június 27-én ismét kérte a nyugdíjazását. Kérését teljesítette a képviselőtestület, 1932. szeptember 30-i hatállyal nyugállományba helyezték. A polgármesteri széket a képviselőtestület közel másfél évig nem töltötte be. A következő polgármester, dr. Farkas Géza 1934. március 20-i megválasztásáig dr. Mócsy István főjegyző helyettes polgármesterként irányította a város ügyeit. Antalffy Sándor nyugdíjazása után Rákoshegyre költözött, ott élt haláláig.