TEIT: Helyszínen tájékozódtak a polgármesterek a Paksi Atomerőmű vízellátását biztosító fenékküszöb építéséről – A Duna dunaszentbenedeki oldalán befejeződött a közúti kőszállítás

Bencs Zoltán: rendkívüli gyorsasággal valósult meg a beruházás

A beruházás műszaki hátterét Bencs Zoltán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Koordinációs Központjának mérnöke, a helyszíni munkák irányítója ismertette. Mint elmondta, a munkálatok koordinációját az Országos Vízügyi Főigazgatóság végezi, az építés a védelemvezetés – ezt a szót az árvízi védekezéshez hasonlóan most a Paksi Atomerőmű védelme miatt használják – irányításával, a vízügyi szakemberek és a Magyar Honvédség összehangolt munkájával zajlik.

Bencs Zoltán hangsúlyozta: a mostani beavatkozás egyik legfontosabb sajátossága a rendkívüli gyorsaság volt. Az első információ augusztus elején érkezett arról, hogy azonnal foglalkozni kell a kialakult helyzettel, a Paksi Atomerőmű hűtővizének biztosításával. A tervezők pénteken kapták meg a feladatot, vasárnapra elkészültek a tervek, hétfőn bemutatták, majd kedden megszületett a szükséges kormányzati döntés. A kivitelezés ezt követően szinte azonnal megkezdődött.

A szakember szerint a világon is egyedülálló az a rövid idő, amely alatt a mostani műtárgy első üteme elkészült. Példaként említette a bős–nagymarosi beruházásnál korábban alkalmazott hasonló megoldást, amelynek tervezése mintegy egy évig, kivitelezése pedig több hónapokig tartott. A fenékküszöb építés első ütemét ezzel szemben mintegy két hét alatt hajtották végre, a munkálatok végét, tehát a projekt második ütemének befejezését a szakember egyelőre nem prognosztizálta.

Két 80 méteres bárka segítette a vízszint emelkedését és a munkát

A munkálatok első szakaszában két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát – felül is fedett uszályt - is igénybe vettek. Ezeket a szükséges mértékben lesüllyesztették, „lebegtették”, így az első napokban biztosítani tudták azokat a feltételeket, amelyek mellett a Paksi Atomerőmű vízellátása zavartalanul fenntartható maradt.

Bencs Zoltán elmondta: az első három, illetve csaknem négy napban ez a megoldás különösen fontos volt, hiszen a munkálatok megkezdését követően is folyamatosan biztosítani kellett az erőmű számára szükséges vízhozamot.

A bárkák azóta a helyszínen várják, hogy a munkafolyamat későbbi szakaszában elbontsák azokat.

Több tízezer tonna kőanyag mozgatását kellett megszervezni

A fenékküszöb építése rendkívüli logisztikai feladatot is jelentett. A beruházáshoz Magyarország több bányájából érkezik kőanyag, amelyet nemcsak kitermelni és a helyszínre szállítani kellett, hanem a megfelelő útvonalakat, depóniákat és rakodási lehetőségeket is biztosítani kellett.

Bencs Zoltán szerint csak a Duna bal oldalán legalább 30 ezer tonna kő mozgatásával kellett számolni, a másik, azaz a paksi oldalon pedig ennél is nagyobb mennyiségre van szükség.

A kőszállító kamionok számára utakat kellett kialakítani, depóhelyeket kellett kijelölni, miközben a munkavégzés éjjel-nappal folyt. A szakember kiemelte a környező települések polgármestereivel, valamint a rendőrséggel folytatott együttműködés jelentőségét is.

Nem kivitelezési hiba, ha a víz megmozdítja a kisebb köveket

Bencs Zoltán kitért a fenékküszöbbel kapcsolatban korábban megjelent olyan értelmezésekre is, amelyek szerint a víz kimosta vagy elvitte volna a beépített kövek egy részét.

Mint hangsúlyozta, a mű építésével a Duna sodorvonalában a víz sebessége természetesen megnő, és ennek következtében a kisebb kövek elmozdulhatnak. Ez azonban nem kivitelezési vagy tervezési hiba, hanem a folyó természetes működéséből adódó folyamat.

Ahol szükséges, ott a munkagépek folyamatosan pótolják és rendezik a kőanyagot. A helyszínen hosszú gémes kotrógépek segítségével töltik fel azokat a pontokat, ahol a víz mozgása miatt változást tapasztalnak.

150 méteres hajózási útvonalat alakítanak ki

A beruházás része a hajózási útvonal kialakítása és biztosítása is. A tervek szerint mintegy 150 méter széles hajózási folyosó biztosítja majd a forgalom számára szükséges helyet.

Bencs Zoltán szerint a nemzetközi hajózási előírások miatt Magyarországon is ezt a szélességet kell figyelembe venni. A hajózási hatóság a későbbiekben speciális szabályokat is meghatározhat, ugyanakkor a szakember szerint a sport és egyéb, magánhasználatban lévő kishajók közlekedésének lehetőségei és szabályai alapvetően nem változnak majd.

Hangsúlyozta azt is, hogy alacsony vízállásnál korábban sem volt megfelelő a hajózás lehetősége, magasabb vízállásnál pedig a kialakított hajóút biztosíthatja a megfelelő közlekedést.

A jövőben már jóval kisebb beavatkozás is elegendő lehet

Bencs Zoltán rámutatott: a mostani beruházás hosszabb távon azért is fontos, mert egy esetleges újabb, hasonlóan alacsony vízállásnál már nem kell ekkora erőkkel és ilyen jelentős munkálatokkal beavatkozni.

A most kialakított műtárgy révén a jövőben elegendő lehet egy mintegy 70 méteres szakasz feltöltése, amelyet akár másfél nap alatt is el lehet végezni. Így egy helyi vállalkozó vagy akár maga az erőmű is viszonylag gyorsan megoldhatja a szükséges beavatkozást.

A szakember hangsúlyozta: a jelenlegi munkálatok ugyanakkor még nem értek véget. A cél az, hogy a hajózási útvonal végleges kialakítása után a vízi forgalom mielőbb újraindulhasson, majd a beruházás lezárását követően a műtárgynál és térségében visszatérjen a megszokott rend. Bencs Zoltán nem rejtette véka alá, hogy a kikötőkben veszteglő, indulásra kész hajók miatt nagy a nyomás rajtuk, mindent megtesznek, hogy a hajózás mielőbb megindulhasson.

Rezovai Zoltán: a honvédség az első pillanattól részt vett a munkában

A beruházásban kiemelkedő szerepet vállalt a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezrede. Rezovai Zoltán zászlós, a műszaki egység irányítója elmondta: a honvédség már a tervezés első szakaszában bekapcsolódott a munkába, nem csupán végrehajtóként csatlakozott a feladathoz.

A műszaki ezred állománya a számára kijelölt partszakaszon dolgozik, a honvédségi gépek és a katonák folyamatosan segítik a vízügyi szakemberek munkáját. Volt olyan időszak, amikor a helyszínen, a vízügyi szakemberek iránymutatása mellett, egyidejűleg több mint száz katona dolgozott.

Rezovai Zoltán szerint a feladat a Magyar Honvédség számára is különleges kihívást jelentett, hiszen a vízügyi szakemberekkel közösen kellett olyan megoldásokat kialakítani és megvalósítani, amelyekhez hasonló feladatban korábban nem volt tapasztalatuk.

Napok alatt kellett utat építeni a munkagépeknek

A rendkívüli időnyomást jól érzékeltette, hogy a nagyméretű munkagépek megérkezésekor még nem állt rendelkezésre a megfelelő megközelítési út és útvonal. A katonáknak mindössze néhány nap alatt kellett megoldaniuk az útépítést.

Közben már az első kőszállító járművek is megérkeztek, amelyek a korábbi földúton nem tudtak bejutni a munkaterületre. A honvédségnek ezért párhuzamosan kellett megoldania az útépítést, a gépek elhelyezését és a folyamatosan érkező kőszállítmányok fogadását.

Rezovai Zoltán úgy értékelt: a felkéréseknek sikerült megfelelni, amihez nagyban hozzájárult a vízügy és a honvédség között kialakult szoros, konstruktív munkakapcsolat.

Több millió forint értékű adomány érkezett a katonáknak

A honvéd zászlós külön kiemelte a helyiek példás összefogását. Mint mondta, csaknem három évtizedes katonai szolgálata alatt számos alkalommal találkozott már azzal, hogy egy-egy árvíz vagy más rendkívüli helyzet idején a lakosság segítette a védekezésben résztvevőket. A Dunaszentbenedeken és környékén tapasztalt összefogás és segíteni akarás számukra is  különleges. A katonák ellátását frissítőkkel, élelmiszerekkel, rengeteg süteménnyel, vízzel, energiaitalokkal, házi sütésű kenyérrel, kávéval és egyéb adományokkal segítik. Rezovai Zoltán elmondása szerint az elmúlt időszakban már milliós nagyságrendű adomány érkezett a munkát végző állomány számára.

Mint fogalmazott, még az augusztusi szabadságolások időszakában is azt tapasztalták, hogy a katonák szívesen maradtak a helyszínen, és a hosszú, akár 14–16 órás munkanapok után sem akarták egyszerűen átadni a feladatot másoknak.

A rendőrség és a polgárőrség is segítette a munkát

A feladat végrehajtásában a rendőrség és a dunaszentbenedeki és az uszódi polgárőrök is részt vettek. A munkaterület lezárása és biztosítása mellett a rendőrök a kőszállító járművek útvonalának ellenőrzésében és koordinálásában is segítséget nyújtottak.

A bányáktól a helyszínig érkező teherautók mozgását folyamatosan figyelemmel kellett kísérni, hiszen a jelentős forgalom több települést is érintett.

Rezovai Zoltán szerint a beruházás során kialakult együttműködés egyik legfontosabb eredménye éppen az volt, hogy a vízügy, a honvédség, a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok és a helyi lakosság egymást segítve dolgozott a közös célért. A zászlós bejelentette, hogy a kőszállítás a Duna dunaszentbenedeki oldalán befejeződött, itt kőszállító járművekkel a közutakon közlekedők már nem találkoznak.

Vargyas László: Dunaszentbenedek is kivette a részét az összefogásból

Vargyas László, Dunaszentbenedek polgármestere a település oldaláról értékelte a rendkívüli beruházás tapasztalatait. Kiemelte, hogy a község számára is komoly feladatot jelentett a rövid idő alatt megjelenő, jelentős kőszállító teherforgalom, illetve a munkálatokhoz szükséges feltételek biztosítása.

A polgármester szerint az elmúlt hetek tapasztalatai ugyanakkor azt is megmutatták, hogy rendkívüli helyzetben milyen sokat jelent az önkormányzatok, a szakemberek, a honvédség, a rendőrség, a polgárőrség és a helyi lakosság együttműködése és összefogása. A polgármester szerint a TEIT kihelyezett ülésén elhangzottakból is kiviláglik, hogy a fenékküszöb építése a következő időszakban, várhatóan még hosszú hetekig folytatódik. A munkálatok lezárását követően a cél az, hogy a Duna ezen szakaszán a hajózás és a térség mindennapi élete fokozatosan visszatérjen a megszokott kerékvágásba.

A TEIT ülés a Társulás 2026. évi költségvetésének előirányzat -módosításáról szóló előterjesztés megtárgyalásával és elfogadásával, majd az Ordason szeptember 18-án, pénteken megtartandó TEIT-nap részleteinek átbeszélésével zárult.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)