A győztes vörösbor „berúgta az ajtót” a X. Szakmári Kistérségi Borversenyen – Jubileumi évfordulóhoz méltó borok születtek

Elsőként Marosvári Gábor hivatásos borász, a borverseny ötletgazdája és egyik főszervezője üdvözölte az önkormányzati éttermet zsúfolásig megtöltő mintegy 100 résztvevőt, majd az esemény megnyitására András Gábort kérte fel.

A polgármester elmondta:

Ha már az idén ilyen szép kerek számhoz értünk, el kell mondanom, hogy a 30 nevező rengeteg bírálatra beküldött bormintája a bizonyíték arra: ahogy eddig, a jövőben is lesz létjogosultsága a Szakmári Kistérségi Borversenynek. Ugyan versenynek nevezzük, de csak azért hívjuk ennek, hogy díjakkal is elismerjük a jó borokért egész évben tett erőfeszítéseket. Szakmár több összetartó közössége közül az egyik a hobbi borkészítők közössége, akik erőt, energiát nem sajnálva, egész évben sokat tesznek azért, hogy bár nem vagyunk neves borvidék jegyzett települése, Szakmáron is jó borok készüljenek. Ez a közös hobbi, érdeklődés, a jó borok szeretete az, ami barátságokat sző, összeköti a különböző generációkat és gondolkodású embereket.

A polgármester azt is elárulta, hogy a délelőtti borbírálaton egy-egy minta anonim értékelésénél a zsűritagok között komoly vita alakult ki. A vita nem arról szólt, hogy az adott bort kizárják-e a versenyből vagy sem, hanem hogy az milyen végső minősítést kapjon, a rangsorolásban hol foglaljon helyet.

András Gábor ezt követően ajándékot adott át a három főszervezőnek, Marosvári Gábornak, Tamás Botondnak és Tóth Andrásnak annak elismeréséül, hogy egy évtizede évről évre, töretlenül, magas színvonalon megszervezik az immár több, idén három járásra kiterjedő versenyt.

A jubileumi évforduló emlékére valamennyi résztvevő oklevelet és egy kis ajándéktárgyat vett át, majd Marosvári Gábor értékelő szavai következtek.

A hivatásos borász megköszönte, hogy a jelenlévők többsége a kezdetektől részt vesz a versenyen, és immár több ifjú családtag, borász-jelölt, akár három generáción átívelően követi a felmenőit, immár önálló tételekkel vesz részt a versenyen. Ennek is köszönhető, hogy az idei bormustrán is sok szép bor került a zsűri elé.

A szakember kifejtette:

A 30 regisztrált versenyző 29 fehér-, 10 rose - és 16 vörösbor tétellel indult a megmérettetésen. A fehér borok évről évre jobbak, idén is friss, egészséges bortételeket bírálhattunk el. Az ítészek megegyeztek abban, hogy ilyen szép, egészséges, tiszta ízű, megjelenésében is korrekt fehérborokkal már régen találkoztak. Mind ízben, mind illatvilágban kerek, szép, gyümölcsös fehérborok készültek.
A rose kategóriába benevezett tételeken érződött, hogy nem mindenki rendelkezik a rose előállításához szükséges eszközökkel, például krómacél tartályokkal, de azért itt is sikerült szép borokat értékelni és győztest hirdetni.
A vörösborok hozták az átlagot, de voltak nagyon szép, gyümölcsös, telt vörösborok is, és olyan is volt közöttük, ami „két lábbal rúgta be az ajtót”, nem is kellett gondolkodni, hogy hová, kinek adjuk a legmagasabb pontszámot – mondta Marosvári Gábor, hozzátéve:

Idén hirdettük meg első alkalommal az óbor kategóriát. Bírálatra nyolc óbor, négy fehér és négy vörös érkezett be. Az óborok főleg vörös kategóriában állták meg a helyüket. Elsősorban 2022-es, 2023-as évjáratok kerültek a zsűri elé. Lehetett érezni rajtuk, hogy fahordóban, szépen ki vannak érlelve.

A folytatásban mind az 50 nevező jubileumi oklevél és egy kis ajándéktárgy jutalomban részesült, majd az eredményhirdetés következett.

Óbor kategóriában harmadik helyezést, bronzminősítést ért el Döbrentei Sándor 2023-as évjáratú zweigelt óborával, az ezüstminősítést, a második helyet Horváth Tibor 2023-as kékfrankos borával érdemelte ki.
Az első helyezést a Hobbi Pince 2022-es évjáratú kékfrankosa nyerte el.

Ezt követően a sok díj miatt hosszasan, a 2024-es évjáratú borokat díjazták, arany, ezüst és bronz minősítéssel.

Kategória győztesek lettek:

Fehérbor kategóriában Répási Balázs rajnai rizlingje,

Vörösbor kategóriában Tamás Botond cabernet – francja.

Rose kategóriában Tóth István kékfrankos roseja.

Az eredményhirdetés után a közönség az elhunyt hobbi borászok, borbarátok és zenész tiszteletére és emlékezetére közösen elénekelték a „Ne szidjatok soha engem” című magyar nótát.

Az est további része közös vacsorával, jó hangulatú beszélgetésekkel, koccintgatásokkal és nótázással telt.

Képgaléria megtekintése (38 db kép)