Kamra-túra 2025: Középpontban a magyar tanyák jelene és jövője–Orgoványon, a Venyige Tanyán rendeztek konferenciát

A konferencia résztvevőit Palásti-Kovács Ágnes, a Kamra-túra Egyesület elnöke és Gál Szilvia, Orgovány község polgármestere köszöntötte.

Az elnök beszédében felidézte a 2013-ban alakult egyesültnek a tanyák megőrzése, fejlődésének segítése, a tanyán gazdálkodók élethelyzetének javítása érdekében tett erőfeszítéseit, az e területen elért eredményeket. Rámutatott, hogy az egyesület célja összecseng a Nemzeti Értéktár létrehozói és működtetői célkitűzéseivel. A magyar tanya 2017-től lett hungarikum. A térség hungarikumainak, például a kalocsai fűszerpaprika-örleménynek, a kalocsai népművészetnek, a halasi csipkének a bemutatását és népszerűsítését célzó projektjük 2019-ben sikerrel megvalósult.

Palásti-Kovács Ágnes aláhúzta: Bács-Kiskun Vármegye az ország legnépesebb külterületi lakosságával rendelkezik, 70 ezer ember él tanyán. A dél-alföldi vármegyékben a lakosság 9,1 százaléka, több mint 114 ezer ember él külterületeken. Ezek az emberek egyedi értéket teremtve, értéket őrizve, nagyobb terhek vállalása mellett élik mindennapjaikat. Az egyesület elnöke ez utóbbi gondolatra felfűzve, a Venyige Tanya vezetőjeként bemutatta a konferenciának otthont adó tanya múltját és jelenét, felvázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseket. Mint hangsúlyozta, el kívánják érni, hogy a Tanyaünnep emelkedjen a többi vidéki ünnep rangsorába, amelynek a középpontban a tanyán élő emberek állnak.

Gál Szilvia polgármester Orgovány történetének ismertetésekor egyebek mellett elmondta: a közel 3400 lelket számláló település lakosságának mintegy egynegyede él külterületen. A jelentős tanyavilág hat önálló körzetbe különül el. A rendezvénynek helyet biztosító Venyige Tanya a tulajdonosok elkötelezettségének köszönhetően a járás tanyavilágának egyik legautentikusabb gyöngyszeme. A polgármester a jelenlévők figyelemébe ajánlotta Orgovány Nagyközség Önkormányzata személyre szóló ajándékát, Bordás Mónika: Tanyai pillanatképek- Mulandó építészeti értékeink című könyvét, amely a település tanyarendszerét dolgozza fel és mutatja be.

A konferencia nyitóelőadását Luzsi József, a Nemzeti Agrárkamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke tartotta meg. Az alelnök arról beszélt, hogy járva az országot azt tapasztalja: „Nagyon sok helyen, a jobb természeti adottságok miatt könnyebben lehet megélni, de azoknak, akik itt, a homokon élnek, termelnek és dolgoznak, még megélni is kihívás.

– A kamaránál úgy véljük, hogy fontos feladat a tanyák önfenntartó képességének növelése. Ezen helyi termékek piacra juttatásával, a digitális elérés és a közlekedés fejlesztésével tudunk segíteni. A vidék fejlesztésének része kell, hogy legyen a mezőgazdasági kistermelés, az önellátás kiterjesztése, a tanyagondnoki szolgálatnak a fenntartása – mondta az alelnök, hozzátéve:

Az agrárium megújulásának, a helyben maradásnak a tanyák az ékes bizonyítékai. Az egész nemzetgazdaság számára fontos, hogy minőségi élet, minőségi termelés legyen a tanyákon, ami egyben azt is jelenti, hogy sokkal egészségesebb környezetbe, sokkal egészségesebben tudunk élni.

Mint elhangzott, jelenleg 21 ezer kistermelő regisztráltatta magát az országban. A Kamara a rendezvényein folyamatosan népszerűsíti a kistermelőket, és ehhez értékesítési lehetőséget is biztosít. A Kamara segítségként elkészíttette a Helyi Termékek Kézikönyvét, más szervezetekkel, például a konferenciát szervező egyesülettel együttműködve a helyi termelői és értékesítési közösségek létrehozásán dolgozik.

A folytatásban Lenkei Róbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat képviselője „A tanyák jövője, a Duna-Tisza közi Homokhátság területfejlesztési stratégai és operatív programjának tükrében” címmel tartott prezentációt.

Az előadó kitért a vármegyei önkormányzat koordinálásában lévő már megvalósult TOP, a folyamatban lévő TOP Plusz pályázatokra. Mint elhangzott, a jelenlévők közül többen, a Duna-Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából vettek részt a Homokhátság Cselekvési Terv 2024-2026 című program kidolgozásában. Ennek a tervnek az operatív céljai közé tartozik a Homokháti Speciális Célprogram folytatása, a mezőgazdasági termelők gazdálkodási szokásainak, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának a felmérése.

A vármegyei közgyűlés tagja a közeli napokban megjelenő Magyar Közlönyök figyelemmel kísérésére kérte a konferenciai résztvevőit, ugyanis ott szerinte ezen program elindításához nélkülözhetetlen döntésekről, forrásokról olvashatnak majd.

Polotai László, az Agrárminisztérium főosztályvezetője „Magyarország KAP Stratégiai Terve megvalósulásának állása, várható intézkedések, fókuszban a tanyai gazdaságok” címmel tartott előadást.

A főosztályvezető a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési és közvetlen támogatási lehetőségeiről szólva kifejtette, hogy összesen 5300 milliárd Forint áll rendelkezésre. Ebből a KAP II. pillérre, azaz a felhívás alapú pályázatokra közel 2,9 milliárd Forint jut. Ezek között található a Vidéki infrastruktúra fejlesztése a tanyákon című pályázat.

A legtöbb kérdést, hozzászólást generáló előadás végén az előadó leszögezte: a jelenlegi pályázati kiírási feltételeken már biztosan nem lehet változtatni, de az igények és vélemények folyamatos monitorozása most is zajlik. Így a következő pályázati kiírásoknál már a jelenlegi konferencián elhangzott javaslatokat, véleményeket is figyelembe vehetik.

Az eladásokat követő szünetben az Orgoványi Óvoda Mákvirág csoportja szívet-lelket gyönyörködtető műsorral, Palotás tánccal örvendeztette meg a konferencia résztvevőit.

A szünet a tervezettnél hosszabbra sikerült, ugyanis kísérőrendezvényként hungarikumok, tanyai kistermelők termékeinek kóstolására, vásárlására nyílt lehetőség. Az érdeklődők ez idő alatt a rendezvénysátorban a Hungarikumok című tablókiállítást is megtekinthették.

A konferencia második részében dr. Bankó Ágnes, a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár munkatársa az országos, a vármegyei és a települési lajstromokba felvett értékekről beszélt, majd az értéktárba történő felvétel folyamatát ismertette.

A Homokhátságra jellemző tanyás külterületek problémáiról, az itt zajló életformaváltásról, élethelyzetekről, ezen településrészek működtetési kihívásairól Somogyi Lajos Ballószög, Szabó Gellért Szentkirály és Szabó György Róbert Jakabszálllás polgármestere a saját településük sajátosságainak bemutatása mellett festett képet.

A konferencia kitűnő hangulatban, a szakmai és baráti beszélgetések közben elfogyasztott kitűnő ebéddel zárult.