...

Két kemencében sültek a finomságok a dunaszentbenedeki hagyományőrző disznóvágáson – A gyerekeknek külön programmal készültek

  • Zsiga Ferenc
  • 2025. 02. 08., 19:28
  • Híreink / Kultúra
Régi idők szokásait elevenítették fel február 8-án, szombaton Dunaszentbenedeken, a második hagyományőrző disznóvágáson, amelyre a község valamennyi polgára meghívást kapott. Az egész falut megmozgató, jó hangulatú eseménynek aligha találhattak volna autentikusabb helyszínt, mint a paraszti életformát érintetlenül őrző népművészeti tájházat és annak udvarát, a ház végében megépített kemencével. A Vargyas László polgármester és felesége, Vargyasné Bazsó Beáta ötlete nyomán tavaly ilyenkor megrendezett első hagyományőrző disznóvágás folytatása azt igazolta: a dunaszentbenedeki lángos ünnep és halászléfőző verseny, mint a legnagyobb helyi gasztronómiai események sorába immár a hagyományőrző disznótor is feliratkozott.

A közel 120 résztvevő bizonyítékul szolgált arra is, hogy faluhelyen még ma is a disznóvágás az egyik legtöbb embert megmozgató, jó hangulatú és önfeledt családi, közösségi esemény.

A valamennyi korosztályt vonzó disznótoron nagyon sok volt a gyerek, akik közül többen bár vidéken élnek, ide születtek, a szokások megváltozása miatt először kóstolhattak bele a hagyományos disznótor máshoz nem hasonlítható élményébe.

A gyerekek szórakoztatására két csettegő platóját szalmabálákkal bélelték ki. Miután a kicsik a reggelire készült hagymás sült vérrel, sültmájjal, házi pogácsával jól laktak,  ezzel a két lassú járművel járták be a falut, a festői szépségű dunaszentbenedeki ártéri erdőt és a Duna-partot.

 

A disznóvágást a régi falusi tradíció szerint idén is a hideg téli időszakra időzítették. Az előző napok tavasz a télben időjárása ezt most mintha tudomásul vette volna, szombaton reggel csípős hideg szélben, 2-3 fokban kezdődött a munka.

Az egyik helyi gazdától vásárolt 110 kilós sertés feldolgozása, a főzés-sütés és a közös étkezések alapvetően az alkalomra felállított, fűtött sátrakban történtek.

Aki ettől több melegre vágyott, az a tájházban lévő kemence mellett melegedhetett, ráadásul betekintést nyert a kemencés kuglófsütés fortélyaiba.

 

Őszintén szólva mi kicsit későn érkeztünk: akkora már javában tartott a munka; felfogták az állat vérét a vájlingba, elfogyasztották a disznótoros hagymás sültvérből, kemencében sült fasírozottból álló reggelit. A disznóvágás éppen abban a fázisban tartott, amikor jól megmosták a disznó bőrét, fülét és körmeit, hogy már teljesen tisztán kerüljön a feldolgozó asztalra. Azt is megszemlélhettük, hogy a tisztára mosott sertés bontása milyen nagy szakértelmet igényel. A konyha számára is megfelelő részekre bontották a disznót- így lett fej, tokaszalonna, háj, oldalas, sonka, szalonna, csülök, köröm, lapocka. A disznó fejét és a belsőségeket, a kisebb húsdarabokat a megtisztításuk után abálták, ezt adta a hurka alapanyagát. A tokaszalonna is az abalébe került, amiből persze szalonna készült sóval, fokhagymával, paprikával ízesítve.

Hurka, kolbász, töpörtyű…

Ha már a feldolgozásba eddig elmentünk, talán folytatni is érdemes! Szorgos férfikezek felkockázták a szalonnákat, amiket aztán az asszonyok később kisütöttek, így készült el a finom friss töpörtyű. A nyers nyesedék húsokat, ezúttal a több kolbász érdekében a sonkákat is ledarálták, benedekiesen fűszerezték, bekeverték a kolbásztöltéshez. Az abaléből kikerült anyagokat is ledarálták, hogy a fűszerezés, bekeverés után készüljön a rizses és májas hurka. Bátran lehetett kóstolgatni, hogy az elkészült, bélbetöltött, majd rövid időre az abalébe visszakerült hurka még a legínyencebbek is megfeleljen.



A disznótor utolsó fázisában egy időben több mindenre kellett figyelni. Egyszerre több „végtermék”, egymással párhuzamosan készült, melyek közül a leglátványosabbnak persze ezúttal is a hurka- és kolbásztöltés bizonyult.


Mitől különleges a benedeki orjaleves?

Az mindenképpen említést érdemel, hogy nagyon sokan a dunaszentbenedeki disznótoros húslevesre készültek, amelyről Martonyi-Szabó Gabriella alpolgármester elmondta:

A mi disznótoros orjalevesünk kicsit más, mint a szomszédos településeken. Ez a leves karikára vágott zöldségekből, húsból, köményből, paprikás habarásból áll, de a végén, a tálaláskor tészta helyett felszeletelt szárított kiflit teszünk a levesbe. Nagyon fimon!

Arról sem feledkezhetünk meg, ami még azoknak is különleges lehetett, akik rendszeresen járnak disznótorba: itt bizony a sült húsok, a sülthurka és a sültkolbász kemencében készült, a töltött káposzta pedig bográcsban.

A gyerekek miatt előrehozott, 120 főre megterített közös disznótoros vacsora 16 órakor kezdődött. A menüsor benedeki orjalevesből, töltött káposztából, pecsenyéből, sülthurkából-sültkolbászból, kemencében sült kuglófból és házi süteményekből állt.

A dunaszenbenedeki közös disznótoros vacsora és vigadalom a késő esti órákban ért véget..

Képgaléria megtekintése (30 db kép)

hirdetés
hirdetés