Meghitt Nemzeti összetartozás- napi megemlékezés az országzászlónál – Király Róbert képviselő mondott beszédet

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmával rendezett megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, a Kalocsa Kamarakórus közreműködésével.

A folytatásban az énekkar Englerné Böttger Boglárka vezényletével Kodály Zoltán: Horatii Carmen és Kaláka (Weöres): Vonzások című darabját adta elő.

-Tisztelt Megemlékezők, Honfitársaim! Reményik Sándor az erdélyi magyarok felé már 1918 októberében így kiáltott: „Virrasztottunk mi tetszhalottat már, álltunk sok vihart, nekünk ez sem új! Ha kiszaggattak: új gyökeret vertünk, mi tudjuk mit jelent: balszél, ha fúj! Nem tagadom, jöhet még zord idő, sok mindent nem lehet majd merni, talán szavunk sem lesz, jajunk se lesz, csak a szívünk fog verni. De magyarul!” – ezzel az irodalmi felütéssel kezdte jól felépített, szépen ívelő beszédét Király Róbert.

A szónok a folytatásában felidézte a trianoni tragédiát megelőző időszakot: a kommunisták puccsszerű hatalomra jutását, a Felvidéket elárasztó cseh-, és a Győrig terjedő román megszállásnak és fosztogatásnak az emlékét, Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg bevonulását.

A beszédben hangsúlyt kapott a magyarok emlékezetéből napra, órára pontosan kitörölhetetlen évszám, 1920. június 4. 16:32 óra, amikor a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Magyar Királyság nevében Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár aláírta a trianoni békeszerződést.

-Békeszerződésnek hívták, de nekünk magyaroknak ez inkább egy békediktátum, ami a történelmi Magyarország felosztását rögzítette. Az akkori Magyarság népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát. Az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt és ezzel együtt történelmi és kulturális emlékhelyeink nagy részét is elvesztettük - szögezte le Király Róbert, hozzátéve:

A trianoni békéről elmondható, hogy egy erőszakos diktátum volt, amelyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, malyek nevében megszületett.

A képviselő a szónoklat további részében a magyarok példa nélküli állhatatosságáról és arról beszélt, hogy megannyi sorscsapás sem volt elég erős ahhoz, hogy megingassa a magyarságot, az összefogásba vetett hitét.

Felidézte: 2010-ben a Országgyűlés kimondta, hogy a „ több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melyek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”

Napjainkra áttérve Király Róbert úgy fogalmazott:

Nincs annál felemelőbb átélni azt, amikor a kúlai táncosok évről-évre rendszeresen színesítik műsorainkat, vagy ahogy székelykeresztúri cserediákok megcsodálják a parlamentet, fürdenek a Balatonban, vagy ha a kalocsai gyerekek mesélnek erdélyi útjaikról. Ez a nap az összetartozásunk ünnepe! Összetartozunk a közös felelősségben, mert „Minden magyar felelős minden magyarért.” Ma a trianoni tragédiát csak így lehet felülírni. Nagy szükség van arra, hogy érezzék az erdélyiek, kárpátaljaiak, a felvidékiek, a vajdaságiak, hogy mi, magyarok összetartozunk, segítjük egymást, számíthatunk egymásra - mondta a szónok.

A gondolatai sorát Király Róbert azzal zárta:

Mert nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, egyetlen magyar ügy létezik, ezért ennek jegyében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrásainkat összpontosítani. Isten áldja Önöket, Isten óvja Magyarországot!

A megemlékezés további részében dr. Bagó Zoltán és Király Róbert az önkormányzat,

majd Valka Károly Kúla nevében helyezett el koszorút az országzászló talapzatán.

A megemlékezés végén a résztvevők a Kalocsa Kamarakórus vezetésével elénekelték a Szózatot.

Valka Károly, Kúla alpolgármestere az eseményt követően szerkesztőségünknek elmondta:

Amióta a Magyar Parlament megszavazta, hogy legyen Nemzeti Összetartozás Napja, mi, határon túli magyarok úgy érezzük, hogy nem csak lélekben, de végre kimondva és leírva is összetartozunk, egymásért dobog a szívünk! Ezért ez egy nagy ünnep a magyarság számára! Érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy ugyan az országnak vannak határai, de a magyar nemzetnek nincsenek. Kalocsa és Kúla kapcsolatai valóban testvériek. Mi a Vajdaságban, a Délvidéken is megünnepeljük az Összetartozás Napját. Éppen 16 órakor kezdődött a központi ünnepség Királyhalmán, de több magyar településen önállóan is megünneplik ezt a napot. Amikor a Délvidéken 16:32 órakor megszólalnak a harangok, azok immár nem csak a Magyar Nemzet nagy tragédiájára, hanem elévülhetetlen összetartozására is emlékeztetnek – mondta Valka Károly Kalocsa testvérvárosa, Kúla alpolgármestere.

Képgaléria megtekintése (22 db kép)