Pénteken Tóth Menyhért kiállítással, a Debreceni Régi Zene Együttes koncertjével, a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyével elstartolt a XXXIV. Kék Madár Fesztivál

A közönséget és Lakatos Györgyöt, a Kék Madár Fesztivál atyját, Kalocsa díszpolgárát, fagottművészt Bősze Attila művészettörténész, az esemény immár hagyományos narrátora csak azt követően köszöntötte, hogy a Debreceni Régi Zene Együttes előadásában felcsendült Georg Philipp Telemann, a barokk korszak egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb komponistájának a-moll concertoja.

A művet korhű hangszereken és historikus előadásmódban szólaltatták meg a művészek: Lakatos Vera barokk fuvola, Nagy Csaba – barokk oboa, Rabovay Júlia barokk hegedű, valamint a continuo-csoport tagjai. Művészeti vezető: Lakatos Péter.

Az első tétel elhangzása után Bősze Attila Lakatos Györgyöt köszöntötte, aki bejelentette: a beteg gyermekek támogatására már eddig is minden idők legnagyobb kitűző bevétele, közel 4 millió forint realizálódott. Arra kapacitálta a jelenlévőket, hogy az egyes helyszíneken további vásárlásokkal segítsék az alapítvány célkitűzéseinek megvalósítását.

A folytatásban ifj. Gyergyádesz László, a Kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténésze méltatta Tóth Menyhért munkásságát, vissza-vissza utalva egy-egy, a galéria oldalfalán elhelyezett alkotásra, vagy korszakhatárt jelentő képcsoportra.

A szakértő szavaiból kiviláglott: Tóth Menyhért a 20. századi magyar festészet egyik különleges, magányos alakja volt. 1904. január 2-án született Mórahalmon, és 1980 januárjában hunyt el Budapesten. Életművét ma a magyar képzőművészet kiemelkedő értékei között tartják számon. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1929 és 1935 között, ahol mestere Vaszary János volt. Már főiskolás éveiben kitűnt egyéni látásmódjával és különleges színhasználatával. Élete rendkívül nehéz körülmények között telt. Paraszti sorból származott, földműveléssel és szobafestéssel kereste kenyerét, miközben szinte megszállottan alkotott. Sokáig elszigetelten élt Miskén, távol a művészeti központoktól. Első önálló kiállítását 1941-ben rendezték meg, majd csaknem három évtizedig nem kapott komolyabb bemutatkozási lehetőséget. Festészetének fő témái:a paraszti világ, a természet, az ember és a táj kapcsolata, valamint a spirituális, szimbolikus tartalmak voltak. Az itt kiállított művein is egyszerre fedezhetők fel expresszionista, kubista és néhol szürrealisztikus hatások. Különösen ismert úgynevezett „fehér korszakáról”, amikor képein világos, szinte izzó fehér tónusok uralkodtak.

Stílusát sokan hasonlították Vincent van Gogh expresszív festészetéhez, ugyanakkor teljesen egyedi, saját világot teremtett. Hullámzó vonalvezetése, erőteljes formái és misztikus hangulata különösen felismerhetővé teszik alkotásait. Fontosabb művei közé tartozik például: Parasztfej, Harmonikás, Afrika, Védelem, Könyv, A disznófejű nagyúr. Érdekesség, hogy a festőzseni harmonikázni is tanult, de nagy - nagy igyekezete ellenére ebben a műfajban nem teljesített valami fényesen. Munkásságát életében csak későn ismerték el igazán. 1976-ban nagy gyűjteményes kiállítása nyílt a Műcsarnokban, majd 1977-ben Érdemes művész címet kapott. Posztumusz 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Ma a legjelentősebb Tóth Menyhért-gyűjteményt a Kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, de több magyar múzeumban és galériában is találhatók alkotásai.

A nyitóünnepség Telemann a-moll concertoja negyedik tételével zárult a Debreceni Régi Zene Együttes kitűnő előadásában.

Az est folytatásában a klasszikus zene vette át a főszerepet. A közönség nagyobbik része és a további érdeklődők 19 órától a Szent István király templomban a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét élvezhették.A szakrális helyszínen Vivaldi, Haydn és Mozart örökérvényű művei Lakatos György fagott művész közreműködésével csendültek fel. Vezényelt Madaras György karmester. A koncertről szólva Lakatos György elmondta, a Vivaldi-műveket édesanyja kedvéért tűzték műsorra.

A bő egyórás hangverseny után, az első nap zárásaként már a jazz és a könnyedebb ritmusok töltötték meg a kalocsai nyári estét. 21 órától az MVM Színpadon Tóth Vera és a Budapest Jazz Orchestra közös koncertje várta a közönséget. A fesztivál pénteki második „vivő produkciójának” kétségtelenül ez az energikus, mégis elegáns zenei találkozás bizonyult.

Képgaléria megtekintése (30 db kép)