A búcsú mintegy előzményeként június 25-én, a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház felszentelésének ünnepén dr. Bábel Balázs érsek a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papságának részvételével mutatott be ünnepi szentmisét. Az eseményen, hívek százai jelenlétében a főpásztor pappá szentelte, egyben káplánná nevezte ki Hódi Dávid diakónust.
A búcsú nyitányaként június 27-én, pénteken 18 órától érseki szentmisét tartottak a Szent István király templomban.
Június 28-án, szombaton a 18.00 órakor kezdődő népénekes szentmisét Szécsényi Attila, a kalocsai Szent Imre Plébánia plébánosa celebrálta.
Június 29-én, vasárnap a Szent István király templomban 7:30 órakor kezdődő szentmisét Richter Mátyás érseki titkár, a 9 órakor kezdődő népénekes szentmisét Tomaskovity Szabolcs, a dusnoki Szent Fülöp és Szent Jakab Plébánia plébánosa celebrálta.
Az oltárszentséggel vezetett hagyományos körmenet 9:45 órakor dr. Mészáros Istvánnal, a templom igazgatójával, paptestvéreivel és a sorokba rendeződött hívekkel, rendőri biztosítás mellett indult a Szent István király templomtól a Nagyboldogasszony Főszékesegyházig.
A hosszú menetben a gyerekek kis kosárkákból folyamatosan virágszirmokat szórtak az úttestre.
A 11 órakor kezdődő főmisét Fülöp Ernő apát-kanonok, a Nagyboldogasszony Főszékesegyház plébánosa a főtemplomot szinte zsúfolásig megtöltő hívek előtt mutatta be.
A szentbeszédet dr. Mészáros István, a Szent István király templom igazgatója mondta.
A templomigazgató homíliáját, bibliai idézetekre épülő szentbeszédét az Ezekiel próféta könyvéből vett olvasmányra építette. Mondanivalójának középpontjába Jézus szíve tiszteletét helyezte, a híveket a 21. század kihívásai közepette is erre bíztatta, kérte.
Amint az a beszédből kiviláglott, Jézus szíve dogmatikailag Isten emberré lett fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapját az adja, hogy Jézus egész embersége, így szíve is az isteni személy kifejezője. Az atya aláhúzta: a Szentírásban a szív az ember erkölcsi és vallási személyiségének foglalata, olyan ősfogalom, mely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. Jézus szívének átszúrása és oldalának megnyitása a szeretet végtelenségét jelképezi.
A színpompás körmenetet idén is számos belföldről és külföldről érkezett turista kísérte figyelemmel, közülük többen, elsősorban a német ajkúak a főszékesegyházban bemutatott szentmisén is részt vettek.
| Jézus Szentséges Szíve iránti tisztelet a kereszténységben ősi gyökerekre nyúlik vissza, az újkorban pedig különleges virágzásnak indult. Az Egyház hivatalos liturgiájában IX. Pius pápa jelölte ki a helyét, amikor 1856-ban az Úrnapja utáni második vasárnapot követő pénteket megtette Jézus Szíve főünnepének. Többnapos Jézus Szíve búcsút már az 1860-as évek közepétől tartottak Kalocsán. Majd vallási rendezvényként nem csak Kalocsa és a szállások főbúcsújává nőtte ki magát, hanem még a Dunántúlon is számon tartották, és nem ritkán többezres lélekszámmal ülték meg. A főünnepet, ma is triduummal (péntek-szombat-vasárnap) tartják: szentmisékkel, szentségimádással, gyónási lehetőség biztosításával, vendég lelkipásztorok bevonásával. Leglátványosabb eleme vasárnap, a főmise előtti, a Szent István király templomtól a Nagyboldogasszony Főszékesegyházig Oltáriszentséggel vezetett körmenet, amelybe – örvendetes módon – ismét egyre többen viseletbe öltözködve érkeznek. (Forrás:Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) |
Mutatjuk a júniusi állásajánlatokat Kalocsán és térségében – Stagnál a munkaerőpiac
Kék Madár Fesztivál vasárnap, zárónap – Gyermekmosolyoktól a monumentális oratóriumig
Diákcsapatokkal, több száz fős szurkolótáborral elstartolt a Sárkányhajó Kupa 2026
Légzőkészülék adományt kapott a Hajósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Százakat vonzott a „Legendák a Levegőben” repülőnap - A kalocsai égbolt a repülés ünnepévé változott
Rác pünkösd: A közösség legnagyobb ünnepe Dusnokon
