TEIT sajtótájékoztató: Svájcból hoztak haza hasznosítható tapasztalatokat a társulás polgármesterei

A polgármesterek szakemberekkel kiegészülve tanulmányozták a svájci gyakorlatot

Gáncs István elmondta: a szakmai úton a TEIT polgármester tagjai vettek részt, a delegációt Dohoczki Csaba, a Paks II. munkatársa, a Nukleáris Létesítmények Körüli Települések Európai Szövetségének alelnöke,valamint Tóth Zoltán, a Paksi Atomerőmű Tájékoztatási Központjának vezetője egészítette ki. A tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevők első kézből ismerjék meg a svájci atomenergia-ipar működését, különösen a nukleáris létesítmények és a környező önkormányzatok együttműködését.

Gáncs István hangsúlyozta: Svájcnak több, a hazaihoz hasonló technológiát alkalmazó atomerőműve van. Az ország a nukleáris ipar kezdete óta részt vesz a szakterület fejlesztésében. Ugyan nem az EU tagja, de mind a technológia működtetésében, mind a társadalmi kapcsolatokban egész Európa és a világ más országai számára is példa értékű megoldásokat alkalmaz.

Mint elhangzott, a program első állomása a Beznau Atomerőmű volt, amelynek első blokkja 1969 és 1971 között épült, és ma is Európa legrégebb óta biztonságosan üzemelő létesítményei közé tartozik.

A delegáció tagjai itt a környező települések, köztük Würenlingen és Döttingen polgármestereivel találkoztak. A településvezetők az atomerőművel való együttműködés formáiról és gyakorlatáról adtak tájékoztatást, de a felmerülő kérdésekre is készségesen és kimerítően válaszoltak.

Svájcban polgármesterek is helyet kapnak az atomerőmű felügyelő bizottságában

A sajtótájékoztató egyik legfontosabb tanulságaként hangzott el, hogy a beznaui térség településeinek vezetői automatikusan tagjai az atomerőmű felügyelő bizottságának. Ennek köszönhetően valamennyi fontos információhoz közvetlenül és első kézből jutnak. A polgármesterek szerint a települések és az atomerőmű közötti bizalmi kapcsolat már csak ez által is példaértékű. Bár Magyarországon is szoros az együttműködés, a hazai polgármesterek azonban nem vesznek részt az atomerőmű felügyelő testületének munkájában.

Látogatás a ZWILAG központi hulladéktárolóban

A delegáció ezt követően a Würenlingben működő ZWILAG (Zentrales Zwischenlager Würenlingen AG) központi radioaktívhulladék-kezelő és átmeneti tároló létesítménybe is ellátogatott. Itt működés közben tekintették meg a világszerte újdonságnak számító úgynevezett plazmaolvasztási technológiát.

Az ott szerzett tapasztalatokról Schweigert György, Györkönypolgármestere számolt be.

Elmondta: egy ólomüvegen keresztül, szinte karnyújtásnyi távolságból figyelhették meg azt a folyamatot, amelynek során 18 hordónyi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék térfogata mindössze egy hordónyira csökken.

Kiemelte, hogy valójában nem hagyományos égetésről, hanem plazmaolvasztásról van szó, amely zárt rendszerben zajlik, és nem jár gázkibocsátással. Egy 24–48 órás ciklus végére a kis és közepes aktivitású hulladék térfogata jelentősen csökken, ami a végleges elhelyezés szempontjából komoly előnyt jelent.

A polgármester bejelentette: a TEIT javasolni fogja az RHK (Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.) számára, hogy vizsgálja meg a svájci technológia magyarországi alkalmazásának lehetőségét a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok kezelésében.

Látogatás a tervezett végleges tároló helyszínén

A küldöttség ellátogatott Stadel településre is, ahol a tervezett mélygeológiai végleges hulladéktároló helyszínét mutatták be. A program részeként ismerkedhettek a mintegy 300 méter mélységben működő Mont Terri Kőzetkutató Laboratórium kutatási programjával is.

Gáncs István kiemelte: a leendő végleges tároló településének központjában már most működik egy kis látogatóközpont, ahol makettek és szemléltető eszközök segítségével mutatják be a majd csak évekkel később megvalósuló beruházást. Miközben a végleges tároló várhatóan a követező évtizedben készül el, a lakossági tájékoztatás már most rendkívül magas színvonalú.

Átláthatóság és partnerség

A svájci polgármesterekkel folytatott többórás megbeszélések során a delegáció azt tapasztalta, hogy a nukleáris létesítmények és az önkormányzatok kapcsolata a teljes átláthatóságra épül. A nukleáris létesítmények közelében lévő települések - az adórendszer sajátosságából adódóan – közvetlen anyagi támogatásban részesülnek. Mindeközben a nyitottság, a rend, a fegyelem és a folyamatos párbeszéd is a mindennapi működés része.

A svájci rendszer sajátossága, hogy a jelentős, néha még a kevésbé jelentős kérdésekben is – így a végleges hulladéktároló ügyében különösen – népszavazás dönt. A népszavazás Svájcban nem kivételes eljárás, hanem a közvetlen demokrácia természetes része. Ez a folyamat ugyan időigényes, de ennek ellenére irigylésre méltó a svájci helyzet. Ha már döntöttek, a megvalósításnak pénzügyi korlátja gyakorlatilag nincs, a kivitelezésre fordított idő dönti el, hogy a beruházás mikor készül el. Gáncs István szerint mindennek ellenére ha megismerik, a 34. éve működő TEIT együttműködése a nukleáris létesítményekkel a svájci partnerek számára is hasznos lehet.

Mint kiemelte: a kinti tapasztalatok és a svájci kollégákkal való egyeztetések rengeteg olyan hasznos tanulsággal szolgáltak, amelyeket a hazai önkormányzati munkában és a TEIT ellenőrző tevékenységében is kiválóan tudunk majd hasznosítani.

A TEIT alelnöke a sajtótájékoztató végén bejelentette: a szakmai út végén a magyar delegáció meghívta svájci partnereit egy magyarországi viszontlátogatásra, hogy tovább erősítsék a tapasztalatcserét és a társadalmi, szakmai szervezetek kapcsolatait.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)