
A ludasszállási határba összegyűlt mintegy 150 főnyi közönséget András Gábor köszöntötte. A polgármester beszédében felidézte, hogy Szakmár önálló településsé alakulása 1897-ben történt meg. A kápolna már 10 évvel ezt megelőzően elkészült, akkor még Ludasszállás Kalocsához tartozott. Az egykori szállásból, mintegy utolsó hírmondónak ma már csak a Tóth Kálmán vadász által felújított kápolna és az általa útjára indított, immár 19. alkalommal töretlenül megrendezett vadászati évadnyitó maradt meg.
-Önkormányzatunk és a vadászok meggyőződése szerint ezt a maga nemében páratlan, tradicionális eseményt nem szabad veszni hagyni, így mindenkit arra kérek, ápoljuk tovább ezt a szép hagyományt!– zárta köszöntő beszédét ezekkel a szavakkal András Gábor.
-1887-ben emeltek hajlékot e helyen a teremtő Istennek, amelyet aztán a gazdátlanság és az idő romba döntött. Köszönet azoknak, akik szívükbe zárták, rendbe tették és üdvözlet azoknak, akik idén is eljöttek ide Ludasszállásra –köszöntötte az egybegyűlteket a szentmisét bemutató dr. Mészáros István.
A főesperes hozzátette:
A magyar erdők királya, a gímszarvasbika vadászati idénye szeptember 1-jével kezdődik, s a kápolna – bár mindenkié – elsősorban mégiscsak a vadászok közösségéé, akik Szent Hubertus oltalmát és pártfogását most különösen is kérik, eredményes és szép vadászatok reményében.
Az atya a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó, bibliai idézetekkel hangsúlyosabbá tett szentbeszédét azzal zárta:
Nagy szükség van az ilyen oázisokra, mint Ludasszállás, amely egy tiszta forrás itt, a semmi közepén!
Az eseményen bejelentették, hogy a XXXII. Bács-Kiskun Vármegyei Vadász és Horgásznapot szeptember 13-án, szombaton Baján, a Petőfi – szigeten, a Bajai Vadásztársaság és a Gemenc Zrt. közös szervezésében tartják, a Hubertus szentmisét Baján is dr. Mészáros István c. prépost, kanonok, vadász mutatja be.
A ludaszállási szentmise a vadászok és hozzátartozóik áldozásával, az alkalomra ejtett és „felravatalozott” szarvasbika fotózásával, az önkormányzat vendéglátásával zárult.