
A versenyzők öt szakaszon keresztül, összesen 836 kilométer össztávot megtéve haladnak végig az ország déli és nyugati régióin, Kalocsára Kiskőrös irányából érkeztek.
Az első szakasz Gyula-Békéscsaba 143 kilométer volt, a második szakasz, a Szarvas-Paks közötti 206 kilométeres táv érintette a várost. Ez volt a leghosszabb versenynap, de mindez a paksi cél előtt mintegy 20 kilométerrel a laikus számára egyáltalán nem látszott meg a méhbolyszerűen haladó versenyzőkön.
A komoly logisztikai hátteret biztosító autókonvoj mellett a rendőrmotorosok nyújtottak vizuális élményt a Miskei út- 51-es út városi szakasza - Kinizsi utca- Móra Ferenc utca útvonal mellett álldogáló nézőseregnek.
Ma, azaz május 15-én, pénteken kettő, úgynevezett harmadik kategóriás emelkedőre is feltekernek a versenyzők, de így is jó esély van a mezőnyhajrára. Összesen 152 kilométer alatt 1080 méter szintemelkedés (ezalatt három gyorsasági és két hegyi részhajrá) vár a mezőnyre, a rajt Kaposváron lesz, a célba érkezés pedig Szekszárdon.
A verseny útvonala 70 települést, 7 vármegyét (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Baranya, Veszprém) érint. Összesen 15 gyorsasági részhajrá során gyűjthetnek a versenyzők pontokat és bónuszmásodperceket, valamint 12 kategorizált emelkedő szerepel az idei útvonalban.
A verseny május 17-én, vasárnap zárul, a célszalagot Veszprémben szakítja át az első versenyző.
Az első verseny 1925. június 27-én, hajnali négy órakor rajtolt a budapesti Gellért Szálló előtt. A háromnapos, 510, km távú versenyt a Budai Kerékpár Egylet rendezte, a francia körverseny mintájára. A verseny kezdetben 3 napos volt, majd később 4, illetve 5. Az 1942-es viadal ismét 3. Az 1956-os volt az első 7 napos verseny. A Tour de Hongrie-n kezdetben csak hazai versenyzők indultak. 1929-ben szerepelt az első külföldi versenyző. 1928-ban a kerékpáros világbajnokság, 1936-ban az olimpiai játékok miatt nem rendezték meg a versenyt. A második világháború után csak kisebb-nagyobb megszakításokkal került sor a megmérettetésre. Az 1965-ös verseny megrendezése után egy hosszú, 28 éves szünet következett.
A Tour de Hongrie a rendszerváltás után, 1993 és 1998 között újra bekerült a kerékpáros versenynaptárba, ekkor a versenyigazgató Sipos János, a főszponzor pedig a Coca-Cola volt. Ezután egy kétéves szünet következett.
2001 és 2005 között szintén egy egykori kerékpárversenyző, Eisenkrammer Károly vette kézbe a verseny ügyét. Ehhez a korszakhoz fűződik a mára már ikonikussá váló kékestetői hegyibefutó útvonalba iktatása (a csúcsra vezető aszfaltút 1978-ban készült el).
2006-tól 2008-ig a verseny lebonyolításának jogát a Kerékpársport 2000 Alapítványnak ítélte a Magyar Kerékpáros Szövetség. Ezekben az években a verseny szakaszai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerültek megrendezésre egy 2007-es kassai kitérővel. Azt ezt követő 7 évben a Tour de Hongrie nem került megrendezésre.
A verseny 2015-től indult újra, Eisenkrammer Károly vezetésével. Azóta a Tour de Hongrie fejlődése folyamatos, többször is sikeresen szintet lépett a nemzetközi kerékpársport versenynaptárában.