...

Első hagyományteremtő falusi disznótor Géderlakon– Régi idők szokásait elevenítették fel

  • Zsiga Ferenc
  • 2025. 02. 02., 15:28
  • Híreink / Kultúra
Az elmúlt évi önkormányzati választáson megújult képviselő-testület ötlete nyomán és szervezésében február 1-jén, szombaton a hagyományteremtés szándékával megrendezett első falusi disznóvágásnak a déderlaki faluház adott helyet. Az egész községet megmozgató, jó hangulatú esemény a hajnali órákban kezdődött, ugyanis a géderlaki böllérek egészen Fülöpszállásig mentek, hogy a legendásan jó hússertéseket nevelő gazdától a közel kétmázsás hízót megvásárolják, majd négy keréken szállítsák a faluház akkora már üstházakkal, asztalokkal és segítőkkel benépesült udvarára.

Az hamar bebizonyosodott, hogy Géderlakon is a közös disznóvágás az egyik legtöbb embert megmozgató, jó hangulatú és önfeledt közösségi, családok, gyerekek tucatjait vonzó esemény.

Ugyan a régi falusi tradíció szerint a disznóhizlalás befejezését, a disznóvágást ezúttal is a hideg téli időszakra időzítették, hogy a romlékony hús egy részét füstölve vagy zsírban eltéve tudják tartósítani, ezt azonban a szombati tavasz a télben időjárás felülírta. Délelőtt még plusz 12 fokot is mértek.

A jó idő viszont lehetőséget adott arra, hogy a méretes sertés feldolgozása, a főzés-sütés a faluház udvarának féltetővel fedett részén történjen.

A szorgalmas férfi - és asszonykezeknek köszönhetően már dél körül jól állt a munka, akkora már a disznótoros hagymás sültvérből, sültmájból készült reggelit is elfogyasztották, egy kis forralt borral, pálinkával kísérve.

Azt is megszemlélhettük, hogy a tisztára mosott sertés bontása milyen nagy szakértelmet igényel. A böllérek a konyha számára is megfelelő részekre bontották a disznót- így lett fej, tokaszalonna, háj, oldalas, sonka, szalonna, csülök, köröm, lapocka és a felkockázott töpörtyűnek való. A disznó fejét és a belsőségeket, a kisebb húsdarabokat a megtisztításuk után abálták, hogy a talán leginkább várt hurka ezekből készüljön.

A kolbászhús ledarálása után a fűszerezés egy kis tanácskozást igényelt, mígnem a véglegesen bekevert változatot közös kóstolás után, szinte közfelkiáltással hagyta jóvá az ínyencekből álló asszonysereg.

Ezt követően a kolbászhúst már bélbe töltötték, hogy a szép szál, karikára hajtott kolbászok a közös vacsorára a hurkákkal, pecsenyékkel együtt kisüljenek.

Mintegy a disznóvágás utolsó mozzanataként délután egy órára a töpörtyűt is kisütötték.

Az asszonyok a géderlaki disznótoros vacsora nélkülözhetetlen fogását, az orjalevest a helyi hagyományok szerint bőséges mennyiségű sárgarépával, zöldséggel és zellerrel együtt főzték meg.

A faluházban 150 főre terített asztalok a 16 órára meghirdetett vacsorára teljesen benépesültek, de mielőtt a közös vacsora elkezdődött, a bölléreket, mintegy megbecsülésként és munkájuk elismeréseként zeneszó mellett körbetáncolta a közönség.

A vacsora nyitányaként Nagy László is köszöntötte a bölléreket és azt a sok segítőt, akik önzetlen munkájukkal nagyban hozzájárultak az első hagyományteremtő géderlaki disznótor sikeréhez.

A jó étvággyal elfogyasztott, orjalevesből, sülthurkából, sültkolbászból, pecsenyéből, friss töpörtyűből álló vacsora a legkülönbözőbb házi sütemények kóstolgatásával, majd közös koccintgatásokkal és beszélgetésekkel a későesti órákban ért véget.

hirdetés
hirdetés